Bach-rendszer
politika, történelem
Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésekor és az ezt követően
hivatalban levő osztrák kormányok belügyminisztere báró Alexander Bach (1813-1893) volt. A
bécsi forradalom juttatta a kormányba, de a nagyburzsoázia képviselőjeként a Habsburgok
legmegbízhatóbb eszközévé vált, neve és kezdeményezései "fémjelzik" az 1850-es években
az -abszolutizmus belpolitikáját. Mo. függetlenségének és viszonylagos önállóságának teljes
felszámolására törekedve, az egyre nagyobb létszámmal működő hivatalokat jórészt idegen
származású tisztviselőkkel ("Bach-huszárok") töltötte meg, és ő honosította meg a zsandárok
(később csendőrök) intézményét. Rendszerének egyik talpköve a titkosrendőrség volt.
Bukását Ausztriának a piemonti francia koalíciótól 1859-ben elszenvedett veresége idézte elő,
mert ez a Habsburgokat a Bach-rendszerenél hajlékonyabb politikára késztette.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|