Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bacon Roger... ----

Magyar Magyar Német Német
Bacon Roger... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bacon Roger

Bacon v. Baco Roger, szül. 1214. Ilchesterben (Somerset grófság), megh. Oxfordban 1294 jun. 11. Első oktatását Oxfordban nyerte, majd Párisba ment, hol doktorrá avattatott. Független szellemü volt s távolról sem fogadta el végső igazságokként a párisi tanárok tanításait. Ez időtájt lépett a Ferenc-rendbe. Visszatérve Oxfordba csakhamar kiváló tanár hirére tett szert, kitől mindenki tanulni akart. Tanulmányainak eredménye azonban összeütközésbe hozta kora általános fölfogásával s minthogy meggyőződéseit leplezetlenül és támadólag hirdette, s a papok erkölcstelen életét nyilvánosan ostorozta, megvonták tőle a tanítás jogát. 1257. mint ferencrendi szerzetes ismét Párisba kerül, de a legszigorubb felügyelet alatt kell élnie s nehéz szívvel várja szabadulását a fogságból. Tíz évig kellett várnia, míg ezt elérte, midőn IV. Kelemen jutott a pápai székre, ki azelőtt pápai követ volt Angolországban s mint ilyen közeli viszonyba lépett a híres s merész tudóssal. De sem a pápai pártfogás, sem szabadsága nem tartott sokáig. B. 1267. elhagyta Párist, 1268. Kelemen pápa már elhunyt. Utódjai alatt B. ismét fogságban tölti életét s csak IV. Miklós halála után 1292. szabadul meg. A csaknem 80 éves aggastyántól már nem kellett félni s valóban teljesen elfeledve, még szerzetestársaitól is elfeledten halt meg. B. művei igen későn jelentek meg nyomtatásban s különben se voltak nagyon elterjedve; a skolaszticizmus szelleme, mely ellen síkra szállt, még sokáig fogva tartotta az elméket s teljesen hiányzott a fogékonyság oly irányok elfogadására, minőkre B. mutatott. Kora tudását tudatlanságnak mondta, mely a dolgokkal a valósággal, az élettel semmiféle érintkezésben nincsen. A tudás feltétele B. szerint a tapasztalat, végső célja pedig a hasznosság. Sürgeti a matematika, a fizika, kémia tanulmányozását s a gyakorlati erkölcstanra nagy súlyt helyez, ezek igazságokra visznek s az igazság megismerése az embert jobbá teszi. Renan B.-t pozitivistának nevezi s e név valóban rá is illik. Korában a «doctor mirabilis» nevet kapta, mert kortársai csodásnak tartották némely fizikai és kémiai kisérieteit. Ő találta föl a nagyító üvegeket. Műveiben igen érdekcs optikai megfigyelések találhatók s a nagyitó üvegekre vonatkozó javaslatai nagyon közel járnak az igazsághoz. Ő volt az első, aki a barnakőről kiválóbb értekezést írt; a puskapor összetétéléről is tudomása volt. A fémeket kéneső és kén összetételéből állónak hitte és a bölcsek kövét valóban létező dolognak állitotta. De Alchymia címü könyvében (VII fejezet) ennek átváltoztató erejét milliószorosra, sőt még ennél is többre becsülte. Igazi jelentősége az európai szellem történetében az, hogy első volt, ki határozottsággal és elszántsággal kikelt a tekintély vak tisztelete ellen s első mutatott rá a tudományos igazságok kutatásának helyes módszerére.

B. igen termékeny író volt, némelyek szerint 300 művet írt; eddig megjelent művei a következők: Opus majus, először Jebb adta ki 1733-ban Londonban, ez B. főműve; később az Opus minus-t írta, majd egy műbe foglalta az előbbieket s ez az Opus tertium, kiadta Brewer 1859. Londonban. Egyéb művei: Epistola de secretis artis et naturae operibus atque nullitate magiae Paris 1542); Speculum alchimiae (Nürnberg 1541); Thesaurus chymicus (1603). V. ö. Siebert, Roger Bacon, sein Leben und seine Philosophie (1861). Charles, Roger B.; sa vie, ses ouvrages, ses doctrines (1861). Schneider Roger B., (1873). Werner, Die Kosmologie u. allgemeine Naturlehre des Roger B. (1979).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is