Bacsinszky
András, munkácsi gör. kat. püspök, szül. Benetine ungmegyei
községben 1732 nov. 14. Ungvárt kezdte tanulmányait a jezsuitáknál; a
bölcseletet és teologiát Nagyszombatban végezte. Fölszenteltetése után előbb
Hajdu-Dorogon volt segédlelkész, azután rendes lelkész, később esperes s
kevéssel utóbb főesperes, 12 évi működése után kanonok lett. Egyházi ügyekben
Bécsbe küldetvén, sikeres működésének köszönhette, hogy hitsorsosai 1772 aug.
5. munkácsi püspökké tették. 1777. valóságos belső titkos tanácsos lett és ő
volt az első, a ki a főrendiházban magának és utódainak helyet eszközölt ki. A
munkácsi káptalan ugyanazon évben Ungvárra költözött át, melyet 1780. maga a
püspök is követett és itt halt meg 1809. dec. 19. Kormányzása utolsó évében a
papnevelő-intézetben már minden tantárgy latinul adatott elő. 9000 kötetből
álló könyvtárt hagyott utódaira. - A jénai mineralogiai társaság 1804. május
20. választotta tagjává. A liturgikus nyelven kiadta a szentirást és a kátét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|