Badacsony

híres szőllőhegy Zalamegye tapolcai j.-ban, Badacsony-Tomaj és Tördemic közt, közvetlen a Balaton partján; a 110 m.-nyi lapályból hirtelen, minden előhegy nélkül emelkedik, alakja szabályos kör, mely eleintén enyhébben, majd igen meredekül emelkedik 400 m.-nyi magasságig, ahol tágas plateau hirtelen zárja az ekként csonka kup alaku hegyet. Lejtőinek alsó részét kitünő szőllők, de melyek a filloxera pusztításainak már nagyrészt áldozatul estek, felső meredekebb részeit erdők borítják. Körülbelül 1 km. átmérőjü fensikjának éles párkányától, ahol 400 m. magasban a Ranolder János veszprémi püspök emelte óriási kőkereszt áll (felséges kilátással a Balatonra) észrevétlenül még 438 m.-ig emelkedik s a bedőlt kráter határozott jeleit tünteti fel. A B. kialudt vulkán tanulságos példája; bazaltból képződött, mely helyenkint gyönyörü oszlopokban válik ki és szeszélyes alakot ölt (Vaskapu). A hegyen hajdan pálos-kolostor volt, rendház, egyike a veszprémi püspöki megye első nyolc pálos-kolostorának, mely 1268. alapíttatott; ugyanott van a Szt. Anna és Szt. Donát kápolna is, Szent István király egyháza romjaival. A hegy aljában számos szőllőház s a Hableány szálló, honnan a B. fárasztó uton megmászható. A kitünő B.-i bor a hegy déli lejtőin termett. B. kedvelt kiránduló hely (Balaton-fürdő) s gőzhajó-állomás. V. ö. Jász Géza B. és vidéke. (Turisták Lapja IV. 304-311.)

Forrás: Pallas Nagylexikon