Baden
1. város és hires fürdőhely Bécs mellett az ugyanilyen nevü
közigazgatási kerületnek (755 km2), főhelye Alsó-Ausztriában, a
Schwechat völgy kijáratánál, Weikersdoffal együtt (1890) 13887 lak. Pompás
villáinál, kertjeinél és szép környékénél fogva Ausztria legérdekesebb
fürdőhelyeinek egyike. Jelentékenyebb épületei a városháza, a késő gót izlésü
plébánia-templom gyógyháza, a Frauen, Herzogs, Antons és Theresienbad, a
Weilburg, Albrecht főherceg palotája a Vilmos főherceg új villája. Összesen 13
hires (27-36° C.) gyógyforrással, a Schwechatvölgy mindkét oldalán. A főforrás
(Römerquelle vagy Ursprung) a Kálváriahegy lábánál dolomitmész-sziklákban van,
45 lépés hosszu zárt folyosó vezet a tágas barlangba, ahol a karvastagságu
vizsugár 6 m. mély üstből szökik föl; naponként 8700 hektoliter kénes vizet
szolgáltat. Ezt főképen fürdésre használják közös fürdőkben; vannak azonban
kádfürdők és uszófürdők is (1889. 15603 fürdővendég volt). Sétahelyek a szép
kurpark (Grillparzer szobrával), a Kálváriahegy szép kilátással, a Doblhof és
Sauerhof kert, a Weilburg körüli ültetvények stb. Hosszabb sétákra alkalmas
helyek a Helenenthal, amely fölött vezet el a bécsi vizvezeték egy ivezete, a
Krainerhütte, a Lindkogel v. vaskapu (830 m.) gyönyörü kilátással stb.
Környékén emelkednek Rauheneck, Rauhenstein, Scharfeneck stb. romok. A hegyek
lejtőin kitünő szőllőt termelnek. A város legvirágzóbb iparága a
cseresznyefa-pipaszárak és szivarszipka-szárak készítése. B. azonkivül nagyon
kedvelt nyaralóhelye a bécsieknek. A Herzogs és Antonsbad is be van
fürdővendégek számára rendezve. A fürdőket már a rómaiak is ismerték, Aquae
Pannoniae néven. Mátyás király Alsó-Ausztriával együtt B.-t is elfoglalta; 1529
és 1683. a törökök szállották meg. A XVIII. sz.-ban még láthatók voltak a római
fürdők maradványai. L. Bersch, Der Kurort B. (Baden 1848); Czuberka
Schwefelthermen zu B. (1882)
2. B. (Oberbadennek is hivják)Argau svájci kantonban az
ugyanilyen kerület fővárosa a Limmat mellett, (1888) 3887 lak., pamutszövőkkel.
Jelentős épületei: a XV. századból való városháza amelyben a spanyol
örökösödési háborút befejező békét kötötték, plébánia-temploma, ahol 1526.
Oecolampadius és Haller dr. Eckkel vallási vitába bocsátkoztak, a Limmaton
átvezető födött hid, a Stein nevü vár romjai és végül a nagy fürdőépület,
amelyben főképen a svájciak a 41°- 45°-os meleg forrásokat használják görvély,
reumatizmus és különféle bőrbajok ellen. B.-t a rómaiak Aquae Helveticae néven
ismerték. A középkorban itt állott a Habsburgok erős vára, amelyet a svájci
szövetségesek 1415-ben elfoglaltak és leromboltak, 1780-ig Bern és Zürich
kantonokhoz tartozott; 1883 óta Aargau része.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|