Baden nagyhercegség

A német birodalom államainak egyike, annak déli részében. B. az é. sz. 47° 32" és 49°46" és a k. h. 7° 31" és 9°51" között fekszik. Határai Ny-on és D-en a Rajna, amely a bajor Pfalztól, Elszásztól és Svájctól választja el, K-en a Hohenzollern-tartományok és Württemberg, ÉK-en Bajorország és É-on Hessen-Darmstadt.

Földrajza

Területe: 15,081 km². B. hegyes-dombos ország, természetes szépségekben és gyönyörü kilátást nyujtó helyekben gazdag. Több mint 1/3-át hegyek, több mint 1/3-át dombok takarják; többi része róna: legnagyobb a Rajnamelléki síkság 8 15 km. széles. Főhegysége a Rajna könyökétől é-nak 150-160 km.-re elhúzódó Schwarzwald, vagyis Fekete-erdő. E nagyobbára gránitból és gnajszból alkotott hegységet sűrü erdők borítják; mély szakadékai és romantikus szépségekben gazdag részei Németország egyik legérdekesebb tájékává teszik. Legmagasabb csúcsa a Feldberg (1495 m.) és a közelében levő Belchen (1435). A Fekete-erdőtől é-ra különböző neveket viselő halmos vidék terül el; ehhez az Odenwald csatlakozik, amelynek legmagasabb csúcsa, a Katzenbuckel (628 m.) még B.-ben van. Még egy magánosan álló hegycsoport emelkedik ki Kenzingen és Alt-Breisach. közt, az 582 m. magas Kaiserstuhl. B. vizektől gazdagon öntözött tartomány; vizeinek legnagyobb része a Rajna medencéjéhez tartozik. B. területére lép a Rajna, amint a Boden-tavat elhagyja; Baselnél é-nak fordul, számos kanyarulatot tesz és sok szigetet fog körül; Mannheim alatt Hessenbe megy át. A Rajna mellékfolyói itt majdnem kivétel nélkül rövidek; ilyenek: a Wutach, a Steinával és Schlüchttel, az Alb, a Wiese, az Elz és ennek mellékvizei: a Gutach, a Brette, a Dreisam és a Glotter, a Kinzig a Schutterrel és számos patakkal Kehlnél torkol, a Rench, a Murg, az Alb a Katzbach és a Leimbach végül a leghosszabb, a Neckar. A Duna forrásfolyói a Bregel és Brigach szintén B.-ben vannak, Donaueschingen közelében egyesülnek és azután csakhamar átfolynak Württembergbe. Tavak: a Boden amelynek egyes darabjai, az Alsó- és a Zelli-tó északi Reichenau szigettel, továbbá az überlingeni tó Mainau szigetével szintén B.-hez tartoznak. Kisebb tavak a Fekete-erdőben is vannak. Hajózható csatornák nincsenek, de a Rajnát a hajózás céljaira szabályozták.

Baden nagyhercegség alapitása.

Károly Frigyes még a francia forradalom kitörését is megélte és országa nemsokára ismét színhelye lett a francia és német birodalmi hadak versengésének. 1796. Moreau átkelt Kehlnél a Rajnán és megszállta Karlsruhet, minek következteben Károly Frigyes Moreauval Stuttgartban fegyverszünetet kötött (1796 jul. 25.), melyet aug. 25. a párisi béke követett. E békekötés következtében elvesztette Rajna balpartján levő birtokait és Kehl várát. mely veszteségért azonban az 1801. évi lunevillei békekötés és az 1803. jul. 3-iki birodalmi végleges béke bőven kárpótolta. Rokona, Sándor cár közbenjárása következtében nemcsak Kehlt kapta vissza hanem a konstanzi, baseli, strassburgi püspökök és több apátságnak birtokát kapta kárpótlásul. Azonfelül Baden fejedelme a választófejedelmi méltóságot nyerte. Károly Frigyes megnagyobbodott országát három tartományra osztotta: a badeni őrgrófságra, a badeni Pfalz-grófságra és a felső bercegségre, melyeknek területe együttvéve 7 200 km² -re tehető, míg lakosainak száma 495000-re rugott. 1805. a választófejedelem kénytelenségből Napoleon császárral szövetkezett és hadai a bajor és württembergi csapatokkal együtt Ausztriába törtek jutalmul a császár Badent a pozsonyi békekötés után megint megnagyobbította. Ekkor került a Breisgau, Ortenau és Konstanz városa Badenhez, mely alkalommal a választófejedelem a zähringeni hercegi címet ismét felvette. 1806 május 5-én az ország korlátlan uralkodójának nyilvánította magát és eltörülte a Breisgau rendi alkotmányát mely Badenben különben már régebben véget ért volt. 1806 jul. 12-én csatlakozott a rajnai szövetséghez, s arra kötelezte magát, hogy Napoleont 6000-nyi sereggel támogatni fogja. Egyuttal nőül vette Napoleon fogadott leányát, Stefániát. Jutalmul számos birodalmi grófság és lovagbirtok feletti területi fenhatóságot kapta, úgy hogy Baden területe felszaporodott 5500 km²-re, s Napoleon engedelmével országa nagyhercegséggé lett. Az uj nagyherceg országát melynek 900000 lakója volt, három tartományra s nemsokára tiz kerületre osztotta. Károly Frigyes 65 évi uralkodás után, 1811. jun. 10-én meghalt. Utódja, Károly Lajos Frigyes unokája kedvezőtlen viszonyok között vette át az uralmat. Midőn 1813-ban a lipcsei csata után a rajnai szövetség magától felbomlott, a nagyherceg is csatlakozott a Napoleon elleni szövetséghez és 1815-ben a bécsi kongresszuson a német szövetséghez minek következtében a bécsi kongresszus a nagy hercegség birtokát és feloszthatatlanságát biztosította és elismerte.

Forrás: Pallas Nagylexikon