Baer

1. József; német könyvkereskedő, alapítója a világhírü B. J. és társa antiquariusi cégnek majnai Frankfurtban. Üzletét, melynek mostani, mintegy félmillió kötetre terjedő raktára egy külön díszes palotában van elhelyezve, 1785. igen kicsinyben, kéz alatt kezdette, mert az akkori frankfurti törvények szerint, mint zsidó, önálló üzletet nem nyithatott. Csak később nyert polgárijogot s ennek alapján engedélyt, hogy üzletét saját neve alatt folytathassa. Az üzlet fejlesztése és emelése főleg két fiának, József Lipótnak és Hermann Józsefnek tulajdonítható, kik ezt atyjuktól 1824. vették át, s míg az egyik, József Lipót, állandóan otthon tartózkodott a másik folytonosan utazott Angol-, Francia és Olaszországban és Hollandiában, újabb és újabb összeköttetéseket keresve és könyvtárakat vásárolva, ami által az akkori, még meglehetősen fejletlen antiquar könyvkereskedelmet egészen új alapra fektették. 1860. építették jelenlegi nagyszeü árúhazukat a Rossmarkton. 1871. fióküzletet nyitottak Párisban, melyet azonban 1881. eladtak. Az üzlet mostani tulajdonosa B. Simon Lipót, a cégalapító unokája, ki utazásai közben évenként Magyarországon is megfordul.

2. B. Károly Erneszt. zoologus, szül. Piep orosz községben Esztlandban 1792 febr. 17. (29.), meghalt Dorpatban 1876. Orvosi tanulmányokat végzett Dorpatban 1814. Németországi tanulmányos utazása közben megismerkedett Döllinger-rel, akitől kedvet kapott az állatboncolástanhoz. 1817. a königsbergi egyetemen proszektor, 1819. rendkivüli és 1822. rendes tanár lett s megalapította az odavaló állattani muzeumot. 1829. Pétervárra hívták meg a cs. akadémia tagjának és az állatboncolástan tanárának. 1830. visszatért Königsbergbe, de 1834. megint Pétervárra hivták. 1837. a cs. akadémia megbizásából nagyobb szabásu tudományos kirándulást vezetett a Lappföldre és Novaja Zemlja felé, de nem teljes eredménnyel, minthogy az időjárás meggátolta. Számos dolgozatával az állatboncolás- és főleg az állatfejlődéstant gazdagította s ez utóbbiban halhatatlan érdemeket szerzett magának. Ő fejtette ki teljes alapossággal az állatfejlődéstanban a csiralevélelméletet. E téren legfontosabb műve: Über Entwicklungsgeschichte der Thiere. 2 kötet. Königsbert 1828-37.

Forrás: Pallas Nagylexikon