Baetica

a hispániai provinciák közül, mely nevét a Baetis folyótól vette; Keleten határos volt Hispania Tarraconensissel, Ny. és É. Lusitániával, melyből az Anas (Guadiana) folyó völgye, választotta el (anélkül hogy a határvonal a folyóval azonos lett volna); D. a gibraltari szoros s egyfelől a Földközi tenger, másfelől az Atlanti oceán. Baetica főrésze volt a Baetis rendkivül termékeny völgye, melyet E. felől a Mons Marianus (Sierra Morena) választ el az Anas völgyétől: ÉK-ről a castuloi hegység (a Sierra Morena keleti ága) nyulik Baeticába, a Földközi tenger mellékén az Iliputa hegység (Sierra Nevada). Baetica lakossága az ibériai néptörzshöz tartozott, melynek három ága telepedett le itt: K. a turdulok, Ny. a turdetanok, kik az augustusi felosztás következtében az Anasig Baeticához, azontul pedig Lusitaniához tartoztak; D. a Sierra Nevadától a gibraltari szorosig a baetulok. Legtöbb műveltséget szereztek a turdetánok, kik az Atlanti oceán és a hajózható Baetis partjain művelt idegenekkel, különösen a feniciaiakkal sűrün érintkeztek és sokat tanultak tőlük.

B. városai közül Gades (m. Cadix) főniciai gyarmat volt amit eredeti neve Gatlir (= vár) is bizonyít: hasonlóképen Carteia amelynek közelében Calpe (Gibraltar) vára épült, valamint Meleca (Malaga), Sex és Abdera (Adra). E tengerparti városok mellett nagyfontosságu volt hispalis (Sevilla) a Baetis mellett, vele szemben Italia a katonai gyarmat, melyet Sulla alapított, feljebb a folyó mellett Corduba (Cordova), a római helytartónak székhelye. Cordubahoz délre a Singulis(Jenil) folyó partján feküdt Astigil (Ecija), ennek közelében Munda, mely Caesar győzelméről nevezetes, de későbben eltünt; ugyanezen folyó felső völgyében Illiberis. Kevésbbé fontosak: Serpa, Arucci (Aroche) Ilipula (Niebla), Asidó (Sidonia) és sok más. Strabo szerint Augustns korában B.-ban 200 város volt, későbben Plinius szerint Trajanus alatt 175, amikor a tartomány négy törvényhatósági kerületre (conventus) volt osztva, melyeknek központjai Gader, Corduba, Hispalis és Astigi volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon