Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Baeyer... ----

Magyar Magyar Német Német
Baeyer... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Baeyer

1. Adolf; hires német kémikus, B. tábornok fia. Előbb berlini később straszburgi, jelenleg müncheni tanár. Szül. Berlinben 1835 nov. 30. Tanárai. Bunsen és Kekule voltak. Különösen az organikus kémiát gazdagította kiváló értékü dolgozataival. Nagy érdeküek ama vizsgálatai, amelyek az alkaloidák kem. szerkezetére vonatkoznak. Az oxindol, izatin és indigókéket összetevés útján előállította. Főjelentősége mégis az, hogy ő az eozin és szkatol felfedezője.

2. B. János Jakab, német geodéta és porosz tábornok, szül. Müggelsheim falujában, Köpenick mellett 1794 nov. 5. polgári szülőktől, megh. 1885 szept. 11. A gyermek kiváló szellemi tulajdonságai és meglepően éles gondolkodása rábirták szüleit, hogy magánoktatásban részesítsék, később pedig 1810-ben a berlini Joachimsthal-gimnáziumba adják be. 1813. a háboru kitörésekor katonának állt. 1821. Müffling tábornok, ki jeles képességét geodéziai munkálatokra felismerte, a vezérkarba osztotta be szolgálattételre, hol 1826. már századosi rangot nyert. 1825. veszi kezdetét Baeeyernek tanári működése a berlini katonai iskolán, hol először matematikát tanított, azután pedig, 1832. a geodézia tanítását vette át, melyet 25 évig, 1857. folytatott. Ez idő alatt alapította meg Baeyer, számos gyakorlati munkával is, hirnevét mint elsőrendü geodéta, ugy hogy midőn 1829. Oroszország felszólítására, a porosz és orosz háromszöghálózatok egybekapcsolására, keleti Poroszországban egy összekötő háromszögelés foganatosítása határoztatott el, a vezérkar megtisztelő parancsára 1831-től 1836-ig Bessel csillagász fővezetése alatt részt vett mint társ e munkában, melynek eredményei a Gradmessung in Ostpreussen ... címü 1838. Berlinben, Bessel és Baeyer nevei alatt megjelent klasszikus munkában tétettek közzé. 1836. őrnaggyá léptetik elő és 1843. a vezérkar trigonometriai osztályának vezetését bizzák reá. 1858. tábornokká nevezték ki és rendelkezés alá helyezték, minek folytán azontúl tisztán tudományának élhetett. Nevezetesebb ezen korbeli munkái: Über die Strahlenbrechung in der Atmosphäre (1860), Über die Grösse und Figur der Erde (Berlin 1861) stb. Ez utóbbi iratában vetette meg Baeyer alapját legnevezetesebb művének: azon tudományos szövetkezésnek, melyet Közép-Európa akkori államai között, a Föld alakjának közvetetten tudományos meghatározására, 1862. megköttetnie sikerült. E szövetkezés a Középeurópai Fokmérés, mely nevét 1867., midőn már Európa majd valamennyi állama hozzájárult: Európai Fokmérés-sé változtatta át, sőt 1886., megteremtője halála után, ismét módosítja és lesz a most is létező Nemzetközi Földmérés. V. ö. F. R. Halmert, Das Königlich preussische geodoumlauttische Institut (Berlin, Mayer & Müller 1890); Astron. Nachrichten, 112 kötet (Kiel, 1885); Zeitschrift für Vermessungswesen, 14. kötet (Stuttgart 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is