Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bagoly-félé... ----

Magyar Magyar Német Német
Bagoly-félé... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Bagoly-félék

(strigidae), A ragadozókhoz (Raptatores) tartozó madárcsalád. Testök köpcös. Fejük aránylag nagy; mellfalé álló, néha fátyollal körülvett nagy szemekkel. A fátyolt a szem körül sugárszerüen elhelyezkedett tollak formálják. Fejükön gyakran fülhöz hasonló tollpamatot találni. Nagy fülnyilásukat merev tollak veszik koszoru alakban körül. Csőrük erős, rövid, horgas és kiválóan alkalmas a zsákmány megragadására. Lábaik többnyire egészen a karmokig tollasak (gatyásak), négy ujjuak, a három előre álló ujj közül a külső vetélő. Az ujjak végén hatalmas sarlóalaku hegyes karmok vannak. Tollazatuk lágy, laza; röpüléskor legcsekélyebb zajt sem ütnek, azért zsákmányukat nesztelenül képesek megtámadni. A baglyok nappal nagyobberdőkben, romokban és faodukban elbujva, szóval ott tartózkodnak, ahol élőlények nem igen háborgatják és csak szürkületkor v. holdvilágos éjjel látnak eledelök után. Nagy szemeikkel sötétben igen jól látnak. Valamennyi bagoly a nagy uhu kivételével igen hasznos madár, a mezei gazdának valódi szövetségese. Fáradhatatlan egerészek, mely állatokat igen biztosan kerítik éles karmaikkal hatalmukba és horgas csőrükkel szétdarabolják. Gloger, Snell, Giebel, kik számos erdei baglyot boncoltak fel, egynekegynek gyomrában sokszor 30 egér-maradványt is találtak. Az egereken kivül megfogja még a vakondot, mókust, fiatal nyulat, sőt a menyétet. a fiatal madarat és a rovarokat is. Eledelét szőrüstül bőröstül nyeli le. A meg nem emésztett részeket pedig (toll, szőr, csont) egy gomolyban hányja ki. Faodukban, régi épületekben vagy sziklahasadékokban fészkel. Fészke igen egyszerü, mesterkéletlen. 2-10 tiszta fehér gömbölyded tojást tojik. A fészeklakó kicsinyek pelyhesek és csinosak. A baglyok 180 faja mintegy 23 nemre oszlik, melyek az egész földön el vannak tetjedve. Hazánkból eddig 12 faj ismeretes. Felosztatnak 3 alcsaládra a fátyol és a tülpamattoll kifejlődés, szerint.

Fátyolos baglyok

Melyek tökéletes fátyollal birnak. Ide tartoznak: Strix Sav. nem, melyet a sziv vagy háromszögalaku fátyol és csupasz lábak jellemeznek. A gyöngy vagy lángbagoly (St. flammea L.). Egyike a legszebb baglyoknak. Alapszine alul rozsdavörös, felül. szürke. Hátán számos finom sötét vonal huzódik keresztül, míg hasa sötétbarna pettyes.:32. cm. nagy, szárnyhossza 28 cm.: farkhossza 12 cm. Fátyola igen nagy nappal a tornyokban, romok-, csürök- és galambducokban tartózkodik. Hogy a madarakat nem bántja, kitünik abból, miszerint a galambok társaságában békésen megél. Hazánk közép és déli részében elég gyakori. Előfordul különben Európában, Ázsiában és Afrikában. Fajváltozata a fehérhasu bagoly (St. fi. vr. meridionalis), mely ritka állat hazánkban eddig csak nógrádmegyéből ismeretes. Syrnium Sav. nem, melynek fátyola kerek, fülpamattoll nélkül, lábai tollasak. Ilyenek Az erdei b. (Stalneo L.). Jókora varju nagyságu. 44. cm. nagy, szárnyhossza 29, farkhossza 19 cm. Feje nagy, szine változó, szürke, fehér, fekete, barna, rozsdavörös, barnán tarkázva. Lomerdőkben él, faodukban tartózkodik. Hazánkban közönséges, állandó, hasznos madár. Az urali b. (St. uralense Pall. s. macrura Natt.). Nagyobb, mint az előbbi: 67 cm., szárnyhossza 40, farkhossza:32 Háta szürkebarna, fehéren foltozott, hasa sárgásfehér, hosszanti barna foltokkal. Ezen északeurópai madár nálunk csak ritkán, a hegyes vidékeken (Bártfa, Breznóbánya stb.) található. Nyctale Brehm nem, melynél a fátyol kerek, kis fütollpamattal, az ujjak tollasak. A gatyás álkuvik (N. furnerea Bp., s. Tengmalmi Gm.). Háta barna, fehér foltokkal, hasa világos fehér, világos barna foltokkal. Fehér fátyla sárgásbarnán finoman vonalzott. 24 cm, nagy, szárnyhossza 18 cm., farkhossza 11. cm. Észak-Európában és ÉszakAfrikában honos. Nálunk csak a magasabb fekvésü fenyvesekben (Tátrafüred, Breznóbánya) fordul elő.

Nappali baglyok

Minden tollpamat nélkül, teljes fátyollal és tollas ujjakkal. A Surnia Dum nemet ékalaku farkról lehet felismerni. Karvalybagoly (St. ulula L.). Nálunk hegyes és északi vidékeken (Breznóbánya) található. Háta szürkésbarna fehéren foltozva, hasa fehéres barnás haránt sávokkal, 8-10 fehér sávval ellátott farka barna 41 cm. nagy. Szárnyhosza 23 cm, farkhossza 16 cm. Nappal vadászik; a lemming legnagyobb ellensége; fákon éjjelezik. Nyctea Steph. nem, jellege a lekerekített fark, kis fej és fekete szinü csőr. A hóbogoly (N. scandica L. s. nivea Tbunb.). Ezen szép nagy (70 cm.) és majdnem egészen fehér tollazatu bagolynak Oroszország a hazája nálunk a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, s mindössze csak 3 izben találták, u. m. Petényi 1837. két példányban Prasiván (Zólyommegye), 1860. március hóban Ungban és végül 1891. br. Orczy Andor Ujszászon ejtett el egy szép példányt, melyet Nemzeti Muzeumunknak ajándékozott. Tojásait (10) junius hóban a földre egy mélyedésbe rakja. Husát a szamojédek és az osztjákok megeszik. Ahene Boie nem fognélküli csőre sárga, farka lekerekített. Ide tartozik a közönséges kuvik (A. noctua Scop. s. passerina Bechst.) vagy ahogy a nép még nevezi «halál-madár». Rigó nagyságu. Szeme sárga. Háta szürkésbarna fehéren pettyezve, hasa fehére; barna harántsávokkal. Nagysága 22 cm.; szárnyhosza 14. farkhossza 8 cm. Elöfordul Közép és Dél-Európában, Észak-Afrikában és nyugati Ázsiában. Tornyokban és odvas fákban tanyázik. A babona szerint a halál hirnöke s amely ház ablaka előtt hangos kuvikolását hallatja, ott rövid idő alatt valakinek meg kell halnia. Ezért pusztítják uton-utfélen. pedig a leghasznosabb madaraink egyike, amennyiben táplálékát rovarok, éji lepkék s főleg egerek képezik. Naponkint 5-6 egeret is elpusztit. vadászásra csak a gyertyavilág után megy. Fogságban megszelidül és kedves lesz. amiért Itáliában tartják és kis madarak vadászására is használják. Glaucudium Boie nemnek jellege a fogas sárga csőr, fátyol hiánya és a lekerekitett fark. Hazánkban képviselője a törpekuvik (Gl. passerinum L.), mely sűrü erdös hegyes vidékeken elég gyakori. Fehér foltos háta barna, hasa fehér, barna hosszfoltokkal tarkázva. 18 cm. nagy, szárnyhossza 9 cm., farkhossza 6 cm. Zsákmánya után nappal jár.

Fülesbaglyok

Fültollpamattal. nem egészen teljes fátyollal. Az Ephialtes Blas. u. Keys nemnél az ujjak csupaszok, a szárnyak pedig a farkot tulérik. Említendő: a kis füleskuvik (E. scop, Gray-Scops, Giu. Scop.). Tollazata szürke, fehér. sárga foltokkal és sávokkal tarkázva. 17 cm nagy. szárnyhossza 14, farkhossza 7 cm. Dél-és KözépEurópában honos, erdős hegyes vidékeken tartózkodik. Nálunk elég gyakori. Egereken kivül főleg bogarakkal és sáskákkal táplálkozik. És végül a Bubo Sibb. nem, melynek lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farkig. Ide tartozik az uhu vagy a nagy fülesbagoly (B. ignacus Forst. azaz B. maximus Sibb.), mely a legnagyobb bagolyfajok egyike. 65 cm. nagyra is megnő. szárnyhossza 45 cm., farkhossza 26 cm. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, alsó része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Európában és Ázsiában különösen a sziklás helyeken szeret tartózkodni és fészkelni. Madarakon és kisebb emlősökön kivül a nyulakat, sőt a fiatal őzeket is zsákmányúl ejti. Nevezetes, hogy az uhut haszonnal lehet a vadászatra fogni. E célból az uhut fiatalon, midőn még teljesen ki nem tollasodott, befogják. körülzárt helyen szabadon tartják. Amint kitollasodott, egyik lábára erős bőrből készült békót teszünk, melyen forrasztott vaskarika van és az ebbe kütött zsineggel az ülőkéhez kötjük és most olyan félig nyitott, nád-, szalma-v. deszkahajlékot készítűnk számára, melyen belül ülő tuskó van és vigyázunk, hogy mindig az ülökén álljon, ne pedig a földön járkáljon. Kutyákhoz, gyermekekhez szoktatjuk, amig őket már rövid pár nap alatt semmibe se veszi. Melegvérü állatokkal-hetenként legalább kétszer szorgalmasan etetjük. veleszületett ösztönénél fogva csakhamar megismerkedik ellenségeivel, melyeket azután minden tanítás nélkül különbözőképen jelez is. Igy a varjut, szarkát. vércsét ide-oda tipegéssel. tollaiknak borzolgatásával jelenti; hasonlóan a karvalyt, sólymot és az ölyvet is, csakhogy fejét vállai közé huzva, csőrével pedig kelepel; a nagy sast pedig ülőkéjétől leugorva a földön várja, sőt még hátára is fekszik s hatalmas karmaival födi testét, Ha azután az uhuval vadászni akarunk, akkor az erdő kiszökellésein, a nyilt mezőn u. n. bagolykunyhót építünk. Ez 1,5 m. széles, 2 m. hosszu, 40 cm. mély gödör, melyet közepén még 50 cm.-rel mélyítünk és igy két oldalt 40-40 cm. széles ülőhely marad a vadásznak. A gödröt azután befödjük kilövö résekkel ellátott fatetővel, ezt földdel ugy, hogy az egésznek kivülröl földhányás alakja legyen. A kunyhóajtaja kifelé nyilik, hogy a vadász szükség esetében azonnal kiugorhassék. A kunyhó előtt 23-30 m: nyire erősen oldalt hajló ágat ásunk a földbe ülökének az uhu zámára s végül ettől mintegy 10 m.-nyire rézsut ágas száraz fát az uhura csapó madarak számára leszállónak. A vadászásnál az uhut egyszerüen az ülőkéhez kötik, a vadász pedig a kunyhóba huzódva várja a ragadozó madarak érkezését. A vadászásra különösen a kora tavasz és az ősz a ragadozó madarak vándorlási ideje-reggel 9-10 és délután 3-4 óráig alkalmas. Az uhu kivivése többféleképen történik. vagy keresztre ültetik és a kereszt hosszu nádját vállra vetve viszik, vagy a fejre ültetik, vagy pedig csüdjeit marokba szorítva a karon hordják. Az utóbbi a legpraktikusabb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is