Bahnsen
Gyula Fridrik Ágost, német filozofus, szül. 1830-ban, megh.
1881. Mint Schleswig Holstein szülöttje 1849. részt vett a dánok elleni
harcban, azután Tübingában folytatta egyetemi tanulmányait. 1858. az anklami
gimnáziumnak lett tanára, 1862. Lauenburgban, Pommerániában a felső polgári
iskoláé. Itt halt meg. Schopenhauer követöje, csakhogy ennek alapgondolatait az
individualizmus irányában fejleszti. Míg ugyanis Schopenhauer az egyéniséget
futó jelenségnek tartotta, ugy hogy valamennyiben a lényeg, t. i. az akarat,
azonos, azonegy: addig B. elfogadva az akarat alapelvét azt tanítja, hogy az
akarat annyiféle, ahány az egyéniség, mely e szerint nem futó jelenség, hanem a
világ lényegében gyökerező valóság, mely változhatatlan, mint az akarat,
intelligibilis jellem, mely minden egyéniség lényege. Érdekesek előadás
szempontjából is jellemrajzai és fejtegetései a jellemről szóló müveiben:
Beiträge zur Characterologie (két köt. 1867), Mosaiken und Silhouetten (1877).
Vannak általánosabb flloz. müvei is: Der Widerspruch lm Wissen und Wesen der
Welt (két köt. 1880-81). Das Tragische als Weltgesetz und der Humor als
ästhetische Gestalt des Metaphysischen (1887). Ezekben kifejti, hogy az
akarattal, mely mint Schopenhauernél az ésszel ellentett principium, az
egymással ellentétes irányok küzdelme vele jár, s e küzdelemből az következik,
hogy a valóság reális ellentétek harca, mely az egyéniséget megoldhatatlan
viszályba sodorja maga magával. A világ törvénye tehát a tragikum. A világ
megismerhetetlen és megválthatatlatt. L. E. v. Hartmann értekezését B.-ról az
Unsere zeit-ban 1876.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|