Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bahnsen... ----

Magyar Magyar Német Német
Bahnsen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bahnsen

Gyula Fridrik Ágost, német filozofus, szül. 1830-ban, megh. 1881. Mint Schleswig Holstein szülöttje 1849. részt vett a dánok elleni harcban, azután Tübingában folytatta egyetemi tanulmányait. 1858. az anklami gimnáziumnak lett tanára, 1862. Lauenburgban, Pommerániában a felső polgári iskoláé. Itt halt meg. Schopenhauer követöje, csakhogy ennek alapgondolatait az individualizmus irányában fejleszti. Míg ugyanis Schopenhauer az egyéniséget futó jelenségnek tartotta, ugy hogy valamennyiben a lényeg, t. i. az akarat, azonos, azonegy: addig B. elfogadva az akarat alapelvét azt tanítja, hogy az akarat annyiféle, ahány az egyéniség, mely e szerint nem futó jelenség, hanem a világ lényegében gyökerező valóság, mely változhatatlan, mint az akarat, intelligibilis jellem, mely minden egyéniség lényege. Érdekesek előadás szempontjából is jellemrajzai és fejtegetései a jellemről szóló müveiben: Beiträge zur Characterologie (két köt. 1867), Mosaiken und Silhouetten (1877). Vannak általánosabb flloz. müvei is: Der Widerspruch lm Wissen und Wesen der Welt (két köt. 1880-81). Das Tragische als Weltgesetz und der Humor als ästhetische Gestalt des Metaphysischen (1887). Ezekben kifejti, hogy az akarattal, mely mint Schopenhauernél az ésszel ellentett principium, az egymással ellentétes irányok küzdelme vele jár, s e küzdelemből az következik, hogy a valóság reális ellentétek harca, mely az egyéniséget megoldhatatlan viszályba sodorja maga magával. A világ törvénye tehát a tragikum. A világ megismerhetetlen és megválthatatlatt. L. E. v. Hartmann értekezését B.-ról az Unsere zeit-ban 1876.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is