Bailo

(ol.) vagy Bailli, igy nevezték az egykori velencei köztársaságnak, a konstantinápolyi görög, majd török udvarnál lévö követét, ki állama alattvalói fölött a legtöbb törvénykezés jogát gyakorolta és hajóiktól magas illetékeket szedett. Igy nevezték az aleppói, alexandriai, szmirnai s a keresztény államok tengeri városaiban székelő konzulall is az említett köztársaságnak. Bailo, vagy Bajulas volt a konstantinápolyi görög császári udvarnál a császári gyermekek főnevelője Bailli cimet viseltek a Johannitarend 8 nagy móltóságát viselő tagok, kik együtt a rend titkos tanácsát Bailli conventuales képezték; továbbá Franciaországban a királyi javak kezelőtisztjei, kik a megjelölt területeken biráskodtak is; később az alsóbbrangu birákat nevezték így. Angliában a Bailli vagy Bailiff I. Vilmos korától fogva a megye (County) főtisztviselője volt; ma e cimmel csak nehány város előljárója él, és közönségesen a törvényszéki szolgákat értik alatta.

Forrás: Pallas Nagylexikon