Baini
József apát, egyházi zeneköltő, szül. Rómában 1775. okt.
21., megh. u. o. 1844. máj. 21 1802. bejuttatta a pápai énekkarba mestere atyai
barátja, a Palestrina-stilt hiven őrző Jannaconi József, kinek 1817. utóda lett
a pápai zenekar karnagyi székén, miután I. Napoleonnak Párisból jött meghivását
visszautasitotta. Szerzeményeiben egészen a XVI. század álláspontján áll: az
ujabb stilt hanyatlásnak tekintette. Ódon zamatú «Miserere»-jét 1821. az a
kitüntetés érte. hogy beigtatták a sixtus-kápolna nagyheti ájtatosságába, s
Allegri és Bai Tamás (1650-1717): «Miserere»-ivel fölváltva éneklik. valamennyi
miséje, molettje sat. 412-szólamú műve Palestrina stiljében gyökerezik: a
példányképére vonatkozó irodalmat szenvedéllyel gyüjtötte; főmüve: Memorie
storico-critiche della vita e della opera di Giov. Pierluigi de Palestrina
(Róma, 1828. 2 köt.) ma is jeles-forrásmunka. Irt az antik ritmusról is (1820),
szélesbirálatával leleplezte Santucci Márk (1762-1843) kanonok, luccai karnagy
középszerü tehetségét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|