Baini

József apát, egyházi zeneköltő, szül. Rómában 1775. okt. 21., megh. u. o. 1844. máj. 21 1802. bejuttatta a pápai énekkarba mestere atyai barátja, a Palestrina-stilt hiven őrző Jannaconi József, kinek 1817. utóda lett a pápai zenekar karnagyi székén, miután I. Napoleonnak Párisból jött meghivását visszautasitotta. Szerzeményeiben egészen a XVI. század álláspontján áll: az ujabb stilt hanyatlásnak tekintette. Ódon zamatú «Miserere»-jét 1821. az a kitüntetés érte. hogy beigtatták a sixtus-kápolna nagyheti ájtatosságába, s Allegri és Bai Tamás (1650-1717): «Miserere»-ivel fölváltva éneklik. valamennyi miséje, molettje sat. 412-szólamú műve Palestrina stiljében gyökerezik: a példányképére vonatkozó irodalmat szenvedéllyel gyüjtötte; főmüve: Memorie storico-critiche della vita e della opera di Giov. Pierluigi de Palestrina (Róma, 1828. 2 köt.) ma is jeles-forrásmunka. Irt az antik ritmusról is (1820), szélesbirálatával leleplezte Santucci Márk (1762-1843) kanonok, luccai karnagy középszerü tehetségét.

Forrás: Pallas Nagylexikon