Bairám
vagy Beirám, az iszlám két nagy ünnepének neve a törököknél.
Az első B.-ot (arabul: "fd al-fitr, a. m. a böjtszegés ünnepe, törökül kücsük
B.. a. m a. kis B. ünnepe) a ramazán bőjthó végével a reá következő savvál
hónap elején ünneplik; a nép rendesen három napra nyujtja. Hetven nappal azután
Dzulhiddse hónap 10. ünneplik az áldozás B.-jét (Kurbán B. arabul: "id el-adha.
Indiában: Bakr-"Id): ezen ünnepen a vagyonosabb mohammedánok juhokat vágnak le
s húsukat rendesen a szegényeknek adják. Ez ünnepeknek, mint az iszlám többi
ünnepeinek, nincsen állandó hely, a mi naptárainkban. Minthogy a mohammedánok
holdévek szerint számítják az időt, és néptárukat nem alkalmazzák interkaláció
által a napévekhez, ez ünnepek is különböző években, különböző évszakokban
váltakoznak. Konstantinápolyban ez ünnepek alkalmával a szultán fényes
kisérettet vonul valamelyik mecsetbe.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|