Baja
Törvényhatósági joggal felruházott város
Bács-Bodrogmegyében, a Dunának hajózható ága mellett, (1891) 2793 házzal és
19,485 lak., köztük 14,463 magyar, 2001 német és 2888 szerb; vallás szerint
16,348 róm kat. és 2334 izr. Szabályosan épített, csinos város, élénk
kereskedéssel (főleg gabonával és sertéssel) és nehány iparteleppel (gyufagyár,
szeszgyár): a bajai járás székhelye, van kat. főgimnáziuma, állami tanitóképző
intézete címere. intézete, leánynevelő intézete; polgári és kereskedelmi isk.
szt. Ferencrendi és a zirci cisztercitarendi szerzetházak, Kapisztrán hittani
intézet, kalocsa-bajai esperesség; közjegyzőség, telekkönyvi hatósággal
felruházott járásbiróság, adóhivatal, takarékpénztár, kereskedelmi és iparbank,
az osztrák magyar bank mellékhelyisége s számos egylet és társulat; nagy állami
méntelep; vasúti és gőzhajó állomás posta- és táviróhivatal,
postatakarékpénztár. a város érdekeit szolgálja a Bajai közlöny cimű ujság,
melynek most folyó XVI. évfolyamát Erdélyi Gyula szerkeszti. Baja termékeny
határa 8955 hektár. A városnak régi neve Francovilla s régiségéről az is
tanuskodik, hogy 1260-ban már ferencrendi szerzetesek laktak benne. 1472-ben I.
Mátyás király a Czobor családnak adományozta a várost, de már 1526-ban elfoglalták
a törökök s birták 1687-ig. A török elvonulásával a királyi kamara vette
birtokába, mig végre Mária Terézia alatt gróf Grassalkovich Antal elcserélte
kulai uradalmáért. Itt született 1795-ben Kliegel Jószef, a hangjegyző zongora,
nyomdai betüosztó és számológép feltalálója; 1732-ben a hires Jelky András:
1796. Mészáros Lázár, 1848-49-iki magyar hadügyminiszter; 1831 márc 30-án Tóth
Kálmán, a költő; 1825 aug. 10. Türr István.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|