Bajom

1. Alsó-B. (Bosendorf, Bojamu), kisközség Küküllő vmegye dicső-szent-mártoni járásában, (1891) 1730 oláh és német lak. - 2. Felső-B. (Baasen, Bázna), nagyközség ugyanott, (1891) 1435 német és oláh lakossal, postahivatal; fürdője, mely Bázna név alatt ismeretes, 291 m. magasságban, kies völgyben fekszik; a XVII. sz. óta ismeretes: parkjában a Szikla, Merkel, Templom, Nerdinánd és Ehrlich-források fakadnak, melyek a fürdőházban elhelyezett melegfürdőt (8 kád), a 4 hideg tükörfürdőt s a két iszapfürdőt ellátják; nevezetessége a szénhidrogéngáz kiömlés. A források jód és brómnátrium tartalmu konyhasós vizek; kiválóan görvélyes, csúzos, köszvényes bajok, idült méhlobok és bőrbántalmak ellen használják, azonkivül 30,000 palackot szállítanak másfelé. A fürdővendégek (600-1000) számára 160 szoba áll rendelkezésre. A fürdő a felső-bajomi lutheránus egyházalap tulajdona. - 3. Kis-B., kisközség Somogy m. nagyatádi j.-ban (1891) 1034 magyar lak. - 4. Nagy-B., nagyközség Biharm. tordai j.-ban (1891) 3980 magyar lak., posta- és telefon-állomás. A templom melletti dombon volt a B-i vár, melyet a fellázadt pórok 1514. leromboltak, a mohácsi vész után azonban Bajomi Ferenc újra felépített és erős sánccal vett körül (1527) de amikor a Bajomi-család utolsó férfitagja, Bajomi István elesett Szigetvárnál (1566), Szapolyai fejedelem ezt a várat Csukal Péternek adományozta, kinek halála után (1592) Báthory Gábor fejedelemtől Nagy András (megh. 1612) hajdúkapitány kapta ajándékul. Később Petneházy Istvánné, Király Anna birtokába került e vár, kinek Erdélybe költözése után a vár lassan-lassan elpusztult. - 5. Nagy-B., nagyközség Somogym. kaposvári j.-ban (1891) 4658 magyar lak.: posta- és táviróhivatallal. Itt szül. Virágh Benedek és itt élt Horváth Ádám.

Forrás: Pallas Nagylexikon