Bajzáth
1. György András (báró), szül. 1791 nov. 29., megh. 1869
ápr. 3. A család felemelője, jótékonyságáról nevezetes férfiu, ki Fehérmegyének
hosszu ideig másod alispánja, közben 1830-ban országgyűlési követe volt.
1837-ben kir. tanácsossá s megyéjének kir. biztosává nevezték ki. Vallásos
ügybuzgalmáért s áldozatkészségéért 1856-ban a szt. Gergely-rend
kommendátorságát nyeri a pápától, a hazai közügy terén szerzett érdemeiért.
pedig 1859 március 2-án bárói méltóságra emeltetett.
2. B. József (pészaki nemes), szül. 1720 február 6., megh.
1802 február 24. Korának s családjának egyik kitünősége. 1737-ben az egyházi
pályára lépett s hét évet töltött a nagyszombati jezsuiták akadémiáján.
1743-ban felszenteltetvén, 1750-ben már pozsonyi kanonok, majd az 1751. évi
országgyülésen káptalani követ, végre 1776-ban komáromi főesperes lett.
1772-ben megkínálták a zágrábi püspökséggel, majd az esztergomi érsekséggel,
melyeket azonban el nem fogadott; az elsőt azért utasította el, mert a horvát
nyelvet, nem érté, az utóbbira pedig magát érdemtelennek tartotta. 1777-ben
val. b. t. tanácsossá és veszprémi püspökké nevezték ki. B. a magyar püspöki
karnak kiváló dísze voít, s egész életét a közügynek s jótékonyságnak szentelé.
Emlékét örök időre fentartják 400 ezer forintot felülhaladó alapítványai,
melyeket az emberiség s a nevelés ügyének áldozott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|