Bakchylidés
görög lirikus, a keoszi Simonidés rokona és földije, Kr. o.
az V. század eleje tájáról. Életéből annyit tudunk, hogy kezdetben
nagybátyjával, Simonidéssel együtt Sziciliában, Hierón udvarán, később pedig a
Peloponnézusban élt. Az alexandrinusok lirikus kánonjukban helyet adtak neki
is, de a himnuszaiból, paián-énekeiböl, ditirambjaiból, tánc-, győzelmi és
szerelmi dalaiból fönmaradt, dór nyelvjárásban írt töredékek (összegyüjtve
Bergknél Poet. Lyr. Graeci III. köt. Lipcse 1882) arra vállanak, hogy
költészetének nagy fogyatkozása volt az érzés hiánya. A dalnok cimü hosszabb
töredékét lefordította Latkóczy Mihály az Egy. Phil Közl. X. (1886. évf.-ban a
994. lapon).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|