Bakócz

1. Tamás, bibornok és esztergomi érsek. Neve fölött sok vita folyt: Bakocsnak, Bakacsnak és Bakácsnak is irták. Fraknói nyomán elfogadhatjuk, hogy Bakócznak hivták. A rávonatkozó legrégibb oklevél kivételével ugyanis, hol Bakolcznak irják, mindenkor Bakócz néven jő elő az okiratokban. Tekintetbe véve, hogy a magyar nyelvhasználat szerint Bakolc ép úgy mint p. Miskolc, ha elveszti az «l» betüt, a benne előforduló «o» ó-ra változik (Miskóc): az okirati Bakolcz nyomán feltehető, hogy a bibornok neve voltakép Bakócz volt. Bakócz Tamás szül. Erdődön 1442. megh. 1521 jun. 15.; atyja a Drágfi nemzetség jobbágya volt, mégpedig valószínüleg kerékgyártó, legalább arra látszik mutatni a kerék, mely a Bakócz Bálint tételi prépostnak adományozott címerpajzson látható. Ez a B. Bálint testvérbátyja volt B. Tamásnak, ki szintén a papi. pályára lépvén annak pártfogása alatt haladt előre. B. Bálint halálával 1480. B. Tamás nyerte el a tételi prépostságot, egyszersmind királyi titkár, ki számot tesz az udvarnál, mert Mátyás királynak kedves embere. 1486. tételi javadalmát megtartva, győri püspökké lett, s már királyi tanácsos, amí modern szóval az államtanácsos fogalmának felel meg. 1490. II. Ulászló kancellárja, 1497. elnyeri az egri püspökséget, mely a leggazdagabb magyar püspöki javadalom. Ugyancsak 1497. cserére birván Estei Hippolyt bibornokot, esztergomi érsekké, Magyarország primásává emelkedett, s három év múlva, Velence közbenjárására bibornokká, tiz év múlva konstantinápolyi patriarkává neveztetett ki. Ő volt az egyetlen magyar ember, ki komolyan szóban forgott, hogy a pápai székbe emeltessék. II. Gyula pápa halála után, 1513. maga is Rómában tartózkodván, fejedelmi pompa kifejtésével és ügyességével sokat tett arra, hogy jelöltsége sikert érjen el. Ez azonban elmaradt, s ő ugyanazon év végén mint pápai legátus jött vissza hazájába. Magával hozta X. Leó pápának a törók ellen keresztes háborút hirdető bulláját. Ezt az országtanácsban felolvastatván, bár a béke Szelimmel már meg volt kötve 3 évre, nagy szavakkal ajánlotta a keresztes hadjárat, kihirdetését. egyszersmind igérvén, hogy a háborút maga fogja intézni, s alkalmas vezérről is gondoskodik. A keresztes háború 1514 ápr. 16. csakugyan kihirdettetett, s rövid időn pórlázadássá fajulván, lángbaborította az egész országot. Hogy B. ekképen közvetve előidézte a Dózsa-féle pórlázadást, a miatt élte végéiglen sok szemrehányás és keserüség érte. Fényüző hajlamai szintén komoly következményekkel jártak. Hogy a nagy pompa költségeit fedezhesse, számos más javadalmai mellé még a milkóviai püspökséget is egyesítette az esztergomi érsekséggel; egyuttal a szászok esperességét is maga alá vetette, hogy azok jövedelmes tizedjére is szert tegyen. A szász papságnak ezen újítás miatti elégedetlensége nemsokára egyik jelentékeny oka lőn a reformáció gyors elterjedésének a szászok között. II. Ulászló 1516. bekövetkezett halálával B. befolyása igen meggyöngült az udvarnál, B maga köszvénytől gyötörve elbetegesedett, s lassan-lassan egészen visszavonult az állami ügyektöl. 1519. szélhüdés érte a köszvénye miatt különben is már csak alig vánszorgó aggastyánt. Becses monografiát irt róla Fraknói Vilmos. 1889. (Megjelent a Történelmi Életrajzok V. kötetében.)

2: B. Ferenc, B. érsek közeli rokona, előbb budai prépost, utóbb B. Tamás helyébe, midőn az esztergomi érsek lett, györi püspökké nevezték ki. Nagy tudományú főpap, kitünő latin és magyar nyelvtudós.

3. B. János, az érsek unokaöccse; előkelő nagybátyja maga neveltette, pappá tette s külföldön tetemes költséggel taníttatta, egyházi javadalmakkal felruházta s a zágrábi püspökségre emeltette. De fiatal koránál fogva egyelöre csak címzetes volt s helyette nagybátyja vezette a zágrábi püspökséget. 1518. pápai beleegyezéssel rokona Erdődy Simon javára lemondott a püspökségről.

Forrás: Pallas Nagylexikon