Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bakonyi... ----

Magyar Magyar Német Német
Bakonyi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bakonyi

1. Imre, tábornok, szül. Léván 1768., megh. 1845. Az 1787-iki török háborúban mint hadapród vett részt; 1788. hadnagy lett; 1789. Belgrád ostrománál nagyon kitüntette magát: ő volt az első, ki megmászta a vár bástyáját és megnyitotta a kaput az ostromlók előtt, ahogy ezt Laudon is kiemelte napi parancsában. A francia háborukban ís fokról-fokra emelkedett s azok közé tartozott, akik minden balsorsban megtartották a magyar vitézség régi hírét. Különösen kitünt a neumarkti csatában (1809), hol kiérdemelte a Mária Terézia-rendet, mely bárói rangot hozott neki. A béke helyreálltával altábornagy lett és 1832 óta, mint Komárom vára parancsnoka müködött. V. ö. Wurzbach, Biogr. Lexikon.

2. B. Sándor (báró), született 1805 okt. 29-én; megh. 1851 aug. 15. Tanulmányait a bécsi katonai intézetben befejezvén, mint hadapród a hadseregbe lépett. 1825. főhadnagy volt s három év mulva kapitányi, 1836. őrnagyi, 1844. pedig alezredesi rangra emelték. 1848 ápr. 29. a 2-ik számu gyalogezred ezredesévé lett s ugyanez évben hontmegyei táblabíróvá választották. A szabadságharc B.-t Pozsonyban találta, hol ezrede helyőrségen volt. A magyar kormány ezredével a bécsi hadsereghez küldte a rácok ellen. Eleintén teljes odaadással szolgálta a nemzeti ügyet s különösen 1848 aug. 19. Szent-Tamásnál tüntette kí magát, hol gyalog, karddal kezében vezette rohamra ezredét. Vitézi érdemeiért a honvédelmi bizottmány okt. 30. vezérőrnaggyá nevezte ki. De midőn a nemzet a dinasztiával nyilt harcban állt, noha B. az utóbbinak hűségére tért, a csász. hadi törvényszék ezredesi ranggal ideiglenesen nyugalmazta s a szabadságharc bukása után még ezredesí rangjától ís megfosztatta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is