Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Baksay... ----

Magyar Magyar Német Német
Baksay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Baksay

(Bakschay), 1. Ábrahám, Laskí Albert syradini lengyel palatinus és Kézsmárk urának titoknoka. Történelmi munkáját, a Chronologia de regibus Hungarise (Cracoviae 1567) ciműt Bonfin históriájához szokták függelékül csatolni, mert annak mintegy kiegészítő része. Igy jelent meg az 1568-iki Zsámboki-féle kiadásban is.

2. B. (Baxai) Bernát, magyar jogtudós a XVI. században. Magyarnyelvü magyarázatot írt a magyar törvényekhez s Verbőczy Tripartitumához.

3. B. Sándor, ref. lelkész és iró, szül. Baranya vármegyében Nagy-Peterden 1832 jul. 28. Atyja, Baksay László, tanító, anyja Földváry Róza volt. A szülőknek hagyományos célzata volt gyermeküket is a ref. egyház szolgálatára előkészíteni. A szülei akarat, benső hivatottság szerencsés támogatást nyertek abban a képzésben és gyakorlatban, melyet az iskolai pályán kapott. A gimnáziumot Csurgón, a teologiai tanfolyamot 1854. Kecskeméten végezte, ugyanitt egy évig mint segédtanár, a bölcsészet történetet tanította; innét a halasi gimnáziumhoz ment tanárnak: 1862. a csanádi, majd 1866. a kunszentmiklósi egyház hivta meg lelkészévé. 1878. a solti ref. egyházmegye főesperesévé lett. 1872. a Kisfaludy-társaság, 1884. A Magyar Tudományos Akadémia választotta tagjává. Halasi tanár korában fordította magyarra Lucanus Pharsaliáját, melyet az akadémia a Kelemen József apát és péceli nagyprépost által kitűzött pályadijjal tüntetett ki Elbeszéléseit: Gyalog ösvény. 2 köt. és Szederindák egy kötet, a kritika kiváló kedvezéssel méltányolta s irodalmi esemény számba vette. Számos egyéb elbeszélései és tárcacikkei (Király futása, Károli Gáspár levelei) a Vasárnapi Ujságban és Budapesti Hirlapban jelentek meg, sokszor névtelenül vagy álnevek alatt, a nélkül azonban, hogy névtelenségét megőrizhetné mert olvasóközönsége sajátos stilusáról s még inkább tárgyáról azonnal megismeri iróját. Ami könnyü is, mert Baksay sohasem tagadja s nem is tudja megtagadni önmagát, magában a kálvinistát és a kálvinista papot. «Mind a mellett is»ugymond egyik kritikusunk, aki maga róm. katolikus «nem lehet mondani, hogy papi vagy felekezeti iró volna. Vannak dolgok, szokások, irányok, intézmények, amelyeket szeret, de van jó szive, amely kiméletesen gyöngéden bánik más dolgokkal, más szokásokkal, amelyeket szeretni másoknak van joguk. Oly egyensulyos a maga predilekcióival és a másoké iránti méltányosságával s mégis oly szilárd a maga dolgában, hogy az ember kénytelen őt a lelki orvos mintaemberének tartani. Természetes hogy ezek szerint idealista és nem a modern elbészélö iskola hive. Észjárása, modora, izlésének önállósága, tehetségének ereje és személyes szerénysége Arany Jánosra emlékeztetnek, stb» Az Iliász magyarra fordításában is tett kisérleteket. Az elsőt, mely inkább merényletszámba ment, mikor Héra kendőzését, az eredetinek hagyományos alakjától eltérve, magyar alexandrinusokban mutatta be, tetszős meglepetéssel fogadta a Kisfaludy társaság, nemkülönben az akadémia, hol székét a Hajók katalógusával foglalta el, melyet alexandriunsokba foglalni eleve maga is bizarrnak s szinte lehetetlennek tartott s melynek sikerültségét és ezzel együtt az alexandrinus jogosultságát maguk a klasszikus formák hivei, Hunfalvy P. és Zichy Antal, első helyen fejezték ki. Azóta több részletet bocsátott közre, melyek a Budapesti Szemlében, Budapesti Hirlapban és a Vasárnapi Ujságban jelentek meg. Egyházi irodalmi müveiből (halotti emlékbeszédek, ezek között Rudolf királyfi felett) mintegy 15 füzet jelent meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is