Bakter
a német Wächter (őr) szó szláv közvetítés utján való
kölcsönvétele, a magyarban 1. kiválóan éjjeli őr jelentéssel. Mint ilyen a B. a
hagyományos mederben mozgó népélet egyik jellemző alakja. A vidékenkint
csekélyebb változatokkal majdnem mindenütt ugyanazon lényegesb elemekből álló
B.-kiáltások, vagy kurjantások a folklore (l. o.) alkotórészei s a
népnyelvhagyományok gyüjtője és vizsgálója előtt nem egészen érdektelenek.
Magyar példákat 1. a «Nyelvőr» eddigi évfolyamaiban. A legtöbbje nagy
hasonlóságot mutat a hazánkban élő többi nemzetiségeknek és ezek honunk
határain tul élő rokonainak B.-kurjantásaihoz, ami a középkori társadalmi rend
ez ugyanegy forrásból eredő emlékeinek már e közös származásánál fogva is
könnyen érthető. A B. hagyományos alakjától, népviseleti változatait nem
tekintve, amint falvaink- és kisebb városainkban még ma is divik, nem igen
választható el alabárd-forma ócska fegyvere, lámpása, esetleg tülke és hü
kutyája. Kenetteljes kurjantásai az illető éjjeli óra kikiáltásán kivül
rendesen a tűzre és vizre való vigyázatot ajánlják a gazda figyelmébe s ezután
valami áhitatos áldás-mondókával végződnek. 2. B.-nek nevezi a magyar nép a helyenkint,
de különösen a sátoros cigányokkal közelebbről ismerős vidékeken ismeretesebb
tolvajbabona azon fétisét, amelyet az összehasonlító hagyománytanban «grumus
merdoe» címszó alatt szokás tárgyalni. L. o. és Hennil.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|