A hunok első ismert királya, akit azonban egyedül csak Jornandes emlit (De rebus Gleticis, 24. fej.). Neve az egyes kéziratokban majd Balamber, majd Balamir alakban maradt fenn s ez idő szerint nem lehet eldönteni, melyik a helyesebb változat. A nevet különben némelyek a gót Valamir névvel veszik egynek s azon személynevek közé sorolják aligha jogosan -, melyeket a hunok a gótoktól vettek át. Balambér vezérlete alatt keltek át a hunok 374-ben a Volgán s elöször a Don melléki pusztaságon tanyázó alánokra ütöttek és csekély ellentállás után ezeket magukkal ragadva, a Don és Dnyeper közti keleti gótokat támadták meg. kiknek agg királya Hermanarikh (l. o.) hasztalanul akarta feltartani a népek ezen viharát, megveretett s fájdalmában megölte magát, az a sokféle nép pedig, melyet hosszu uralkodása alatt a Dontul a Dnyeperig s a Fekete-tengertől a Balti-tengerig uralma alá hajtott, meghódolt a hunoknak. A keleti gótok után a nyugati gótokra került a sor; ezek a Dnyeper möge vonultak Athanarikh királyukkal, de egy csapat hun, átgázolva a folyón, egy éjjel felverte a gót tábort s maga Athanarikh is alig tudott menekülni. A nyugati gótok most megoszoltak, egyik rész Athanarikhkal az erdős és hegyes Kaukalandba. a mai Erdélybe, vonult, a másik rész Fridigern és Alaviv vezérlete alatt átkelve a Dunán, a keletrómai birodalomban keresett menedéket. Rövid idö leforgása alatt Balambér a Volgától az Al-Dunáig mindent meghódított s az Al-Duna mellékén ütötte fel sátorát. További tetteiről nincsenek adataink.