Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Balassa... ----

Magyar Magyar Német Német
Balassa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Balassa

János (balásházi), gazdasági iró, szül. Sátoralja-Ujhelyen, Zemplénmegyében 1797 márc. 6., megh. Debrecenben 1857 nov. 19. Iskoláit szülőföldjén, Sárospatakon és Lőcsén, a jogot Kassán végezte. 1816. Keszthelyen a Georgikonban gazdaságot tanult. Ezután gazdálkodással foglalkozott. 1820. Pestre helyezte át lakását és ügyvéd lett; 1824. Zemplénmegye táblabirája, utóbb szolgabirája lett. 1836. zempléni birtokát eladta Debrecenbe költözött és Vay Ábrahám gróf jószágigazgatója lett. A magyar tudományos Akadémia 1820 rendes tagjává választotta. B. egyike legtermékenyebb régi gazd. iróinknak. Különböző folyóiratokban megjelent számos cikkein kivül főbb munkái: Észrevételek a honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól és orvoslási módjáról. Pest 1831. - Az okos gazda, vagy gazdasági tudomány. Pest 1830. 2. kiadása 1833. A háztartás és mezei gazdaság tudománya. Debrecen 1838-39. 2 köt. A magyar tudományos Akadémia nagy jutalmát nyerte el, 1857. - Több munkája kéziratban maradt fönn. - B. Debrecenben visszavonulva töltötte utolsó éveit. V. ö. Galgóczy, Emlékkönyv és Szinnyei J., Magyar irók.

(balassagyarmati gróf és báró).

Ősrégi magyar család, melyet a mult század óta a kunkabar Bunger vezér fiától Borstól származtatnak. A rendelkezésünkre álló adatokban azonban semmi nyoma sincs ennek. Anonymus szerint Bors vezér a Miskolc nemzetségnek volt az őse, ámde az oklevelek sehol sem mondják a B.-k őseiről, hogy ezen nemzetséghez tartoztak volna s még csak közvetett adataink sincsenek, amelyek igazolnák e föltevést, sőt a B.-k ősi cimere, a bölényfej, határozottan ellene mond a Miskolc nemzetséggel való kapcsolatnak, amelynek címere, amint számos Árpádkori tagjának fenmaradt pecsétjeiből kitünik, sas volt. Ugy látszik, e föltevés onnan eredt, hogy a B.-k első ismert ősei Zólyom, Bars s Hont megyék főispánjai voltak, már pedig Anonymus szerint e vidéket Bors vezér szállta meg, ő építtette Bars várát, valamint a zólyomi erdőségben azt a nagy erődöt, melyet Anonymus korában «Borsod Zouolun» várnak neveztek. (Cap. 34.) Az ismeretes adatokból nem is lehet eldönteni, hogy a B.-k melyik Árpádkori nemzetségből származtak, bár 1222-től kezdve szakadatlan sorozatban ismerjük ezen előkelő család őseit és számos oklevél emlegeti őket. Van ugyan egy okmány 1301-ből (Anj. Okl. I. 11), mely Fulkus fia Mihály és fiai: Simon, Tamás és Pető bizonyos nógrádmegyei birtokának határjárásáról szól s megbizottjai közt megemlíti Ditricus fia Mykou ispánt, a B. család ősének, idősb Detriknek az unokáját, Folkus fia Farkas mesterrel, a Zéchéni család ősével, továbbá Koplen ispánnal és János fiával Márkkal együtt, akikről azt mondja, hogy mindannyian Mihály ispán nemzetségéből valók. Mihály ispánról, valamint testvéréről, Farkas mesterről, több izben említik az oklevelek, hogy a Kathyz vagy Kachuch nemzetségből valók s mivel a rokonságra egyéb oklevelek is céloznak: Wertner (A magyar nemzetségek. II. 142, 143. l.) a B. családot a Kathyz nembeliek közé iktatta. Az oklevelek közül az egyik a váci káptalan 1297-iki bizonyságlevele (Árp. Uj Okl. X. 284.), amely szerint Detrik fia, Mikó, két nógrádmegyei birtokát rokonainak: Folkos fia Mihály fiainak, Simon mesternek és Tamásnak elörökítette. A másik oklevél 1299. kelt (Árp. Uj Okl. X. 326.) s arról szól, hogy a losonci öt birtokrész fölött perlekedő Kathyz nembeliek, kiknek ősei Losoncot II. Endre nejének Gertrudnak meggyilkolásában való részvétük miatt vesztették el, a nekik örökségi jogon megitélt öt részt Biter ispán fiainak, Miklós és Jánosnak, az öreg Detrik kisunokáinak engedik át. Ugy látszik tehát, hogy a B.-k csakugyan Kathyz nembeliek. Mindamellett a cimerbeli különbség ez esetben annál jelentősebb és különösen számbaveendő körülményt képez, mert egy 1281-i oklevél (Árp. Uj Okl. X. 303.), mely szerint Mihály ispán fia Simon anyjának leánynegyedát ifjabb Detrik ispán fiaitól Mikó, Ochuz és Detriktől követeli, a Kathyz nembeliek (vagy szorosabban véve a Folkus fiak) és a B.-k közti rokonságot beházasodással előállt sógorságnak tünteti föl. Annyi bizonyos, hogy ezen rokonságnak az 1281. előtti időben nincsen nyoma, ámbár ugy a B.-kat, mint a Kathyz nembelieket már a XIII. század huszas éveitől kezdve említik az oklevelek s a többi érv mellett az is figyelmet érdemel, hogy más nevek voltak elterjedve a B.-knál (Detrik, Mikó, Ogouch, Biter, Donch) s megint más nevek (Simon, Mihály, Leustach, Elias, Folkus, Farkas, Zoloch, Tamás) a Kathyz nembelíeknél holott minden Árpádkori nemzetségnél azt tapasztaljuk, hogy a legkiterjedtebb elágazás mellett is használtak bizonyos jellemző közös neveket. Mindezen okoknál fogva a B. család közelebbi vérsége ez idő szerint el nem dönthető.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is