Balássy

1. Ferenc, történetbuvár, maklári plébános, született Bethlenfalván, Udvarhelyszékben 1821 dec. 9., nemes székely szülőktől. Iskoláit Sz:-Udvarhelyt, Szolnokon Gyöngyösön, Budán végezte. Áldozárrá 1845. szentelték. 1859. Bánhorvátra nevezték ki önálló lelkésznek. Itt ismerkedett meg a szomszéd Bánfalván Kazinczy Gáborral, ki nagy hatással volt B. további munkásságára. Kazinczy révén jutott összeköttetésbe a tudományos körökkel S a hazai nagyobb könyvtárakkal. 1870. török-szent-miklósi, 11 év mulva maklári plébános lett. Már Török-Szent-Miklóson megválasztották kerületi espevesnek, 1892. pedig tiszteletbeli kanonoknak nevezték ki. A Történelmi Társulat mindjárt 1867-iki megalakulásakor választmányi, a magyar tudományos akadémia 1872. levelező tagjának, az archeologiai bizottság pedig 1892. működő tagjának választotta. 1892 óta az egri egyházmegye Történelmi adatok c. historiai folyóiratát szerkeszti. Számos munkái s értekezései közül nevezetesebbek: A rabonbánok áldozatai s a székelyek nemzeti gyülései. (Uj Magy: Muz. 1856. évf.) A székely dullók (u. o. 1857). A tetemrehivás v. halálujítás. Régi bűnvádi eljárás (u. o. 1858). Török-Szt.-Miklós történeti tekintetben (u. o. 1858). A székely szokások ősrégisége (u. o. 1859). Udvarhelyszék elsőbbsége a többi székely székek fölött (u. o. 1860). Adalék a honvédelmi rendszer történelméhez (u. o.). Az egri egyházmegye alakukása. Eger 1865. Adalék a Rákóczy-forradalom történetéhez (Magy..Tört. Tár: 1867). Vázlatok Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék helytörténetéből. Eger. Az aradi káptalan székhelye (Magyar Sion 1867. évf.). A székelyek alapszerződése vagyis a székely krónikának e szerződésre vonatkozó pontjai. Az egri vár 1687-iki feladásának alkupontjai s a törökök. maradékai Egerben (Akad. kiadv. 1874). Ludányi Tamás egri püspök (Akad. kiadv. 1877). Az egri egyházmegye régi főesperességei és a vatikáni levéltárból kiadott pápai tizedrovatnak a régi püspöki megyére vonatkozó bejegyzései (Vatikáni okirattár. Szerk. Ortvay Tivadar) stb. stb. jelenleg Heves vármegye monografiájának mohácsi vészig terjedő részén dolgozik.

2. B. Dénes tanár, szül. Bethlenfalván, Udvarhelyszékben 1854., nemes székely szülőktől. Középiskoláit a székelyudvarhelyi róm. kat. gimnáziumban, a bölcseleti (modern nyelvtudományi) tanfolyamot a kolozsvári egyetemen végezte 1878. B.-től számos ismeretterjesztő, pedagogia, bölcseleti, eredeti és fordított cikk, népköltési adalék, tankönyvbirálat stb. jelent meg elszórtan a különféle hirlapokban és folyóiratokban. 1882-3. az erdélyi közmiv. egyesület keletkezésekor dolgozótársa és szinbirálati tudósítója volt az erdélyi függetlenségi frakció Ellenzék c. közlönyének Kolozsvárt, 1885 óta polg. iskolai tanár Budapesten 1893. a Közoktatásügyi Szemle társszerkesztője. Önálló nagyobb műve: Nyelv, nemzetiség, nemzet, műveltségtörténeti és kulturpolitikai tanulmány, I. k. Budapest 1893. Lampel (Wodiáner és fia).

Forrás: Pallas Nagylexikon