Balatonfüredi Pedagógus Konferencia

1956. okt. 1-6. között, a Petőfi-kör első ped.-vitáját követően mintegy 60 szakember részvételével megtartott tanácskozás, amelyet a ped.-i kutatómunka országos tématervének megvitatására a Ped.-szaksz. hívott össze balatonfüredi üdülőjébe. A Balatonfüredi Pedagógus Konferencia jelentősége abban állt, hogy az ötvenes évek hazai nev.-tud.-i szakemberei kritika alá vették az elmúlt közel egy évtized káros ped.-i gyakorlatát, ugyanakkor felvázolták a szoc. keretek közötti megújulás irányát. A konferenciát => Kónya Albert okt.-ügyi min. nyitotta meg. => Székely Endréné, az MDP munkatársa a konferencia céljáról és létrejöttének körülményeiről adott tájékoztatást. Az elnök => Tettamanti Béla a Magyar Pedagógiai Társaság visszaállítását sürgette. => Mérei Ferenc akad.-i kutató - méltatva, hogy a tanácskozáson az okt.-ügyi min. is jelen van - arról szólt, hogy az okt.-ügyi kormányzat munkájában az elmúlt hat esztendőben műv.-pol.-i koncepció szinte egyáltalán nem volt. "Az önálló m. műv.-pol.-i koncepció felszámolásában - állította - a dogmatizmus alapelve a sztálini tétel volt, hogy a szoc. kultúra tartalmában szoc., formájában nemzeti. [.] A műv. formája m. ügy, de a tartalma nem! A nev. nyelve m., de a tartalmát a Kairov-[ped.-i kézi]könyv határozza meg." A megnyitó és a hozzászólások elhangzása után Ravasz Jánosnak, a PTI tud. munkatársának javaslatára a plénum elhatározta, hogy => Prohászka Lajost, Vajda György Mihályt, => Kiss Árpádot, => Földes Évát, => Várkonyi Dezsőt és Szemere Samut a tanácskozásra táviratilag meghívja. - Okt. 2-án az elnök a konferencia vez.-sége nevében javaslatot tett a plenáris ülések tematikájára és vitavez.-ire: 1. a tud.-pol. kérdései (Zibolen Endre); 2. a ped. alapvető problémái (=> Faragó László); 3. a ped.-i kutatás módszerei ( Mérei Ferenc). Az értekezlet a javaslatot elfogadta. - Az első plenáris ülés vitavez.-jének tézisei: ped.-i életünk fejlődésében az első szakasz, a "ped.-i koalíció" 1945-től 1948-ig terjedt. Először 1947-ben jelentkezik sajátos problémaként a kommunista ped., egyrészt => Révai József A demokratikus nevelés szelleme c. előadásában, másrészt Makarenko ekkoriban Új ember kovácsa c.-en megismert művében. A "Pedagógiai hősköltemény" távlatokat nyitott, azonnal követte azonban a "Válogatott pedagógiai tanulmányok" megjelentetése (1948), amely már bizonyos tekintetben a szerző munkásságának hanyatló korszakát tükrözi. Az 1948-cal kezdődő második szakaszban a ped. a napi pol. szolgálatára kényszerül. Mindemellett ebben az időben eredmények is születtek a hazai ped.-ban, nem utolsósorban az Országos Neveléstudományi Intézet ben. Így azután az 1950. márc. 29-i határozat még az eddiginél is kártékonyabb beavatkozást jelentett. Megszűnt az ONI. Már 1949-ben megbénult az MPT tevékenysége és 1951-ben formailag is feloszlatták. A steril szovjet fordítások korszaka következik 2-3 esztendeig. Az 1953-as fordulat, ill. a fordulat nyomán létrejött Pedagógiai Tudományos Intézet sem jelentett érdemben új szakaszt. Hogy erre a változásra most sor kerüljön, hogy a XX. kongresszus megnyitotta távlatokkal nev.-tud.-unk élni tudjon, biztosítani kell a szakma tud.-os önállóságát. - A második téma előadója, Faragó László szerint tarthatatlan, hogy a ped. művelői bizonyos kérdésekkel szemben mélyreható vizsgálat nélkül egyszerűen az elvetés álláspontjára helyezkednek, s újabb keletű szakirodalmi példákon szemléltette az ilyen eljárás következményeit. Kritikai megjegyzéseinek hitelét csak erősítette a tudásbeli fölény, amelyről érvelése akaratlanul is tanúskodott. - A harmadik előadó, Mérei Ferenc abból indult ki, hogy az elmúlt időszakban a ped.-i kutatások arányai eltorzultak. "A célrendszer és az eszközrendszer kutatásainak aránya eltolódott a célrendszer javára. [.] Tőlünk, a nev.-tud. munkásaitól azt kérdezik, hogyan, milyen eszközökkel lehet elérni azt a célt, amelyet az isk.-k elé tűznek." Nem titkolta, hogy legrokonszenvesebbnek a kísérleti isk.-kat tartja: így pl. Freinet módszerét, és megemlítette még a bp.-i Ped.-i Főisk.-t. - A konferencia vez.-sége által kitűzött 2. és 3. téma vitája is igen gazdag és élénk volt, hiszen ebbe már a táviratilag meghívottak is bekapcsolódtak. Érdemi észrevétel nélkül fogadta el a konferencia okt. 6-án az e célból kiküldött bizottság szövegtervezetét, a zárónyilatkozatot, mely a füredi platform c.-en vált ismertté, és a Köznevelés okt. 15-i számában jelent meg. - Ir. Balatonfüredi Pedagógus Konferencia. 1956. október 1-6. (Rövidített jegyzőkönyv.) Bp. 1957.; A Petőfi-kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. VI. Pedagógusvita. (Szerk. Hegedűs B. A.-Rainer M. J.) Múzsák, 1992. 5-13.

Zibolen Endre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia