Balatonmelléki dombvidék
a Balatontól D-re és K-re elterülő, Vas, Zala, Somogy,
Tolna, Veszprém és Fehér megyék nagy részét elfoglaló dombvidék, melynek
kiterjedése ÉD-i irányban 75 km., KNy-i irányban 40 és 90 km. közt váltakozik,
területe mintegy 8500 km2; közepes magassága 180-230 m. Egyes
hegyhátai 280 m.-ig emelkednek. A dombsorok iránya nagyon különböző, a Balaton
nyugati oldalán a Lendva és Zala völgyei közt leginkább ÉD-i, déli oldalán
pedig tulnyomóan NyK-i. E dombvidéket a Zala, Valicka, Koppány és Sió öntözi,
déli és keleti szélén (kivált a Kapos és Sárviz mellékein) mocsaras lapályok
terülnek el, miért is szükségessé vált a folyómedrek csatornázása
(sárviz-kaposi v. Zichy-csatorna, és Sió-csatorna a Balaton mocsarainak
lecsapolására). A B. főbb csoportjai a rábamelléki, zalaközi, berény-bökönyei
és fonyódi dombok. Geologiailag e vidék főleg harmadkori neogén rétegekből áll
melyeket homok, kavics, tályog és mészkő alkotnak. Az alluviális lerakodások
aránylag csekélyek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|