Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Balbi... ----

Magyar Magyar Német Német
Balbi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Balbi

1. Adriano, olasz földrajzi iró és statisztikus, szül. Velencében 1782., megh. Páduában 1848. Nagy feltünést keltett Prospetto politico-geografíco dello stato attuale del globo (Velence 1808) című művével. Mint a velencei fővámhivatal tisztviselője irta meg a Compendio di geografia universale című művét. 1820. családi ügyekben Portugáliában utazván, ott a királyi levéltárakban gyüjtötte az anyagot Essai statistique sur le royaume de Portugal et d"Algarve című munkájához (Páris 1822, 2 köt.), amely a portugál irodalomról és művészetről sok, másutt nem található adatot tartalmaz. 1821-32. Párisban élt, ahol Atlas ethnographique du globe, ou classification des peuples anciens et modernes d"aprés leurs langues című művét irta meg (Páris 1826). Legelterjedtebb munkái: Abrégé de geographie (3. kiad. 1850; ném. 7. kiad. Bécs 1883). - Fia B. Jenő szül. Firenzében 1812., megh. Páviában 1884. mint a földrajz tanára az ottani egyetemen. Atyjának hátrahagyott műveit Scritti geografici cím alatt adta ki. (Torino 1841-42, 5 köt.) Saját művei: Gea, ossia la terra descritta (Triest 1854-67. 7 köt.) és Saggio di geografia (Milano 1868).

2. B. (Balbus) Jeromos (családi neve tulajdonképen Acellini volt), korának egyik legkiválóbb humanistája. Azt irja egyik versében, hogy Velencében született; meghalt 1530 november 11. Tanulmányait Rómában kezdte IV. Pál pápa hírneves tanárának Pomponius Laetusnak és Ripának vezetése mellett és Pádovában végezte. Főleg a jogban, ékesszólásban és költészetben tünt ki. 1485-ben Párisba ment, hol 1489-ben a humaniorák egyetemi tanárává nevezték ki. Párisban nagy hirnévre emelkedett, mint «rhetor gloriosus»; de kötekedő, vitatkozó természetével magára haragította tanártársait, kik néhány sikamlós tárgyu verse miatt őt erkölcstelennek, istentagadónak és hitetlennek nyilvánították. B. végre is kénytelen volt Párisból menekülni s Magyarországba jött, hol Vitéz János veszprémi püspök vendége volt. 1493-ban a bécsi egyetem hívta meg tanárának. Tagja lett a «Sodalitas Danubina»-nak, melynek elnöke Vitéz János volt. 1498 végén Magyarországba jött azzal a szándékkal hogy itt végleg letelepszik, azonban a Vértes táján rablók támadták meg, kik megfosztották minden pénzétől és félholtra verve hagyták az úton. Mindezt ő maga irja meg Elegia hodoeporicon-jában. Visszatérve Bécsbe, megismerkedett Schlechta Jánossal, Ulászló csehországi titkárával, akinek sikerült kieszközölnie, hogy B.-t 1498. a prágai egyetemen a jog- és széptudományok tanárává kineveztessék. 1501. ujra kezébe vehette vándorbotját. Magyarországba jött, s itt a papi pályára lépve, 1510. kanonok, 1513. váci prépost, két év mulva pedig egri őrkanonok lett. Eközben Ulászló király gyermekeinek: Lajosnak és Annának nevelője lett s a király bizalmas embere, ki őt Szakmáry György kancellár ajánlatára diplomáciai küldetésekre is felhasználta. 1515. Innsbruckban járt Miksa császárnál. II. Lajos trónralépését B. arra akarta felhasználni, hogy magának díszes állást teremtsen, de ez csak részben sikerült neki a stubnicai prépostsággal, mert ellenszenves természetét mindenütt ismerték. 1518-ban Zsigmond lengyel királynak Bona hercegnővel való esküvőjén ő képviselte az ország nádorát és fontos diplomáciai küldetésben járt el. Ugyanebben az évben II. Lajos az augsburgi birodalmi gyűlésre küldte, hol a törökök elleni harcra buzdított s a német császárt a magyarországi pártviszályok lecsillapításában való közreműködésre akarta megnyerni. Képviselte Magyarországot Aachenben, mikor Károlyt 1520. okt. 23-án császárrá választották, s még abban az évben elkisérte Lajos nővérét, Annát Innsbruckba, hogy őt Ferdinánd osztrák herceggel, Mária osztrák hercegnőt pedig Lajos számára eljegyezze. 1521-ben részt vett a wormsi gyülésen és Luther megtérítésén fáradozott. Innen hazatérve, annyira megijedt a törökök gyors előrenyomulásától, hogy a ráruházott pozsonyi prépostságot bérbe adva, Bécsbe menekült, hol Ferdinánd nagyon szivesen fogadta, s előbb az itélőszék tagjává, majd gurki püspökké nevezte ki. 1523. Ferdinánd Rómába küldte, hogy szövetséget létesítsen a fejedelmek közt a reformáció és a törökök ellen. 1524-ben ujra Budán járt, érdekes memorandumot dolgozva ki az érsek számára a cseh eretnekek megtérítése tárgyában. Innen ujra visszatért Rómába s hátralevő éveit mint VII. Kelemen pápa prelátusa és K.-Európa politikai ügyeiben tanácsadója, töltötte. Ez idő alatt Németországban is megfordult s Nürnbergben felkérték a pádovai egyetem igazgatására. De ez csak a velenceiektől szőtt csel volt, melynek majdnem áldozatul esett. 1530-ban résztvett Bolognában V. Károly császár koronázásánál s megirta De coronatione című művét, mely ujabb kellemetlenségekbe sodorta. Műveinek legteljesebb gyüjteményét Retzer József adta; H. Balbi opera poetica ac politico-moralia e cod. mss. primisque ty pis coll. et praefat. est Jos. Retzer Vindobonae (1791-92 két kötetben). Főbb művei: De civili et bellica fortitudine (1526). - De Turcorum origine (1526). - De pace inter christianos principes iucunda (1526). Ugyancsak Retzer irta meg életét és műveinek címét: Nachrichten von dem Leben und den Schriften des H. Balbi. (Bécs 1790.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is