Baleárok

(Islas Baleares), Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport a Földközi-tengerben, Spanyolország K-i partjai közelében; amelytől 800 km.-re van; tagjai: Mallorca, Menorca, Cabrera, Dragonera, Conejera. (l. ezeket). Területük 4817 km². Nagyobbára hegyek takarják; ennek dacára termékenyek; főtermékek a buzán kivül: narancs, olajfa, mandoia és szőllő; a házi állatok közül leginkább sertéseket tenyésztenek. A lakosság spanyolul, de külön nyelvjárást beszél, amelyet mallorquinonak hivnak. A B. a Pityuzákkal együtt egy tartományt alkotnak és 5 partidora oszlanak. Fővárosuk: Palma, Mallorca szigeten. A B.-at már a feniciaiak és görögök is ismerték; ez utóbbiaktól kapták nevöket (bailein a. m. hajítani. parittyával hajítani, tehát parittyások). A II. puni háboru befejeztéig karthagói uralom alatt állottak. 123. Kr. e. Aulus Caecilius Metellus Róma uralma alá hajtotta. A nyugat-római birodalom megdőlése után gyakran cseréltek urat (vandalok, nyugati gótok, kelet-rómaiak, frankok, arabok). I. aragoniai Jakab (1228-32) az araboktól elvette; ennek utódai alatt 1276 óta El reyno de Mallorca néven külön királysággá lett. 1713-1783 angol uralom alatt állottak. V. ö. Salvator Lajos főherceg: Die B. in Wort u. Bild geschildert (Lipcse 1860-90). Ismertetése Berecz Antaltól: Földrajzi közlemények, 1889.

Forrás: Pallas Nagylexikon