|
Az Európából D. felé kinyuló
3 félsziget közül a keleti. A Földközi-tengerbe nyúlik. É-i határául a Szávát,
Dunát, a délkeleti Kárpátokat és az orosz steppék vidékét tekintik. K., D. és
Ny. felől a tenger vize mossa.
Fekvése, partjai.
Körülbelül 1200 km. szélességben csatlakozik
Közép-Európához, amelytől magas hegység nem választja el, mint a többi
dél-európai félszigeteket; a természet Közép-Európával szemben nem szigetelte
el. Két, egymástól különböző részt különböztethetünk meg rajta; a. széles
tagolatlan, trapéz alaku északi részt és a karcsúbb, öblökben és félszigetekben
gazdag déli részt. Míg amaz inkább Közép-Európához és Kis-Ázsiához fűződik,
emez Dél-Európa, Afrika és Kis-Ázsiára van utalva. Területe körülb. 470,000 km2.
A trapezalaku rész K-i partjai a Duna mocsáros deltájától eltekintve nagyobbára
zárt, meredek partok; csak egy nagyobb lapos öböl, a Bolgár-öböl nyulik itt be,
melynek legnyugatibb nyulványa a burgaszi kikötő. Szigetek és természetes
kikötők itt nincsenek, ehelyett kis lagunaszerü tavak, limánok találhatók a
tenger szomszédságában. 9 kiálló hegyfokok a Kali Akra, az Emine-fok; e kettő
közt van a Fekete-tenger nyugati partjának legjobb kikötője, a várnai, amely
szintén nem nyújt sok védelmet. Az Emine-foktól D-re a partot a tenger ismét
hátraszorítja és a Burgaszi öblöt alkotja; ez öt kisebb öbölre oszlik; a
legmélyebbnél, nagyobb limánok közelében fekszik maga Burgasz. A kikötő
különösen annak köszönheti jelentőségét, hogy a termékeny Marica-völggyel jó
összeköttetése van. Burgasztól kezdve a part mintegy 200 km.-nyi hosszuságban
huzódik el DK-i irányban, egész a Boszporusig meredeken, sehol a hajóknak
kényelmet nem nyujtva. E része nem is játszott a történelemben szerepet.
A Boszporus széles folyómederhez hasonlít, melyben a
hegyfokoknak a másik parton öblök, a bemélyedéseknek a másik oldalon a száraz
föld kidudorodásai felelnek meg; hossza - beleszámítva a kanyarulatokat is -
31,7 km., legnagyobb szélessége 4,7 km., a legkisebb Rumili Hiszártól É.-ra 660
m. É-i részén vulkáni kőzetek alkotják magasabb partjait, míg D-i részén a
középső és felső devonformációhoz tartozó csillám- és agyagpalákból meg
homokkövekből áll az alacsonyabb környéke. E D-i részében a devon és tercier
képződmények hátterén a Boszporus D-i bejáratától 1-7 km. távolságban nyulik be
az európai szárazföldbe az 5 km. hosszu, 300 m. széles és 35-40 m. mély
Aranyszarv, a Boszporusz legszebb része. A Trák-félsziget déli részén nem
messze az Aranyszarvtól két kis tó van a tengerrel összeköttetésben a Büjük- és
Kucsuk-Csekmedse. Tőlük Ny-ra a Márványtenger partjai ismét meredekek; csak
ahol a part lapos szögben DNy-nak fordul; nyújt az némi védelmet a hajóknak;
ott fekszik Rodosztó. E helytől a partok minden nagyobb bemélyedés nélkül huzódnak
DNy-i irányban Gallipoli félsziget D-i végéig. Csak a Dardanellák bejáratánál
van a kivánalmaknak alig megfelelő kikötő: Gallipoli. A Dardanelláknál hasonló
jelenségek vannak mint a Boszporusnál, amazok tehát szintén nem pusztán az
erozió szüleményei, hanem messze kiható tektonikus eseményeknek köszönhetik
létöket A Dardanellék hossza 61 km. Az Egei tenger É-i partjai, bár jódarabig
Ny-i egyenes irányt követnek, változatosabbak; lapos és meredek partok váltják
föl egymást: a szigetképződésben nincs hiány. Az első kiálló hegyfok a Paxi
amelytől nyugatra az Enoszi lapos öböl terül el.
Magas partok következnek ezután a Lagoszi-öbölig. Theszo
szigettel szemben a Kara- vagy Meszta-folyó mindig hordja a tengerbe az iszapot
és azon munkál, hogy a szigetet a szárazzal összekösse. Ez alluviális földtől
nyugatra van a D-i trák sikság kapuja, a hajóknak védelmet nyújtó Kavalai
kikötő. Innen kezdve a part ismét meredek egészen a hatalmas háromujju Chalcisz
félszigetig. Ennek K-i oldalán van a sekély Orfanii vagy Rendina öböl. A
Chalcisz vagy Chalcidice három kinyúló félszigete: az Athosz-hegyben végződő
Hagion-Orosz, a Longosz és a Kasszandra a Hagion-oroszt és a Kasszandrai
öblöket zárják körül, amelyeknek kisebb bemélyedései a hajók buvóhelyeiül
szolgálhatnak. Sokkal fontosabb náluk a Chalcisz Ny-i oldalán, ahol a part
csaknem épszög alatt D-nek fordul, a Szalonikii öböl azon termékeny földnél
fogva, amely azt környékezi és amelyhez a különböző folyók természetes utakul
szolgálnak. Hogy Szaloniki városa kedvezőtlen fekvése dacára sem indult nagyobb
virágzanak, főképen sekély kikötője az ok a szalonikii öböltől a partok meredek
falakként ereszkednek le a nagymélységü tengerbe egészen a csaknem köralaku
voloi öbölig. A Voloi öböllel kezdődik az eddigitől egészen eltérő, sokkal
változatosabb partkifejlődés (l. Görögország). A Balkán-félsziget ezen része
már egészen át és át van hatva tengeröblöktől; az emberi élet leginkább a
partokra van szorítva; a természet ezen rész lakóit inkább a szomszéd
tengerpartokra, mint Közép-Európára utalja. a partok ezen szakadozottsága az
Artai öbölig tart. Innen az Avlonai-öbölig a partkifejlődés már egyhangubb. Az
Avlonai-öbölnél van a 71,7 km. széles bejárat az Adriai-tengerbe. Az
Avlonai-öböltől kezdve 270 km.-nyi hosszuságban a part haffok és homokbuckáktól
környékezett lapos part jellegét viseli. E részében, bár iránya nagyjából
északi, nem huzódik egyenes vonalban; lapos ivalaku öblök egyes kiszögellő
fokokkal váltakoznak. E fokok nem igazi hegyfokok, hanem nagyobbára a tengerbe
kitolt folyótorkolatok. Ezen egészségtelen partokon, ahonnan a följárat Albánia
sziklás vidékére oly nagy nehézséggel jár, a keskeny durazzoi (dracsi) kettős,
a szárazföldhöz csak keskeny földnyelv által csatolt, félszigetnek van
kiváltságos helyzete. Kikötője kelet és Észak felől védve van, kisebb hajókra
nézve hozzáférhető, Olaszországhoz közel fekszik és Szalonikival vasut által is
könnyebben összeköthető. Az előbb említett tulajdonságainak köszönhette
Dyrrharchium az ókorban és Durazzo a középkorban fontosságát. Dulcignónál
kezdődik Montenegró és Dalmácia hegyes, meredek partja, amely a szárazföldi
hegységekkel párhuzamosan, északnyugati irányt követ. Montenegro partjain
egyedül Antivari szolgál szerény kivánságoknak megfelelő kikötőül, míg Dalmácia
(l. o.) partjai nincsenek hijával biztos és jó kikötőknek. |