Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Balkán-féls... ----

Magyar Magyar Német Német
Balkán-féls... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Balkán-félsziget

Az Európából D. felé kinyuló 3 félsziget közül a keleti. A Földközi-tengerbe nyúlik. É-i határául a Szávát, Dunát, a délkeleti Kárpátokat és az orosz steppék vidékét tekintik. K., D. és Ny. felől a tenger vize mossa.

Fekvése, partjai.

Körülbelül 1200 km. szélességben csatlakozik Közép-Európához, amelytől magas hegység nem választja el, mint a többi dél-európai félszigeteket; a természet Közép-Európával szemben nem szigetelte el. Két, egymástól különböző részt különböztethetünk meg rajta; a. széles tagolatlan, trapéz alaku északi részt és a karcsúbb, öblökben és félszigetekben gazdag déli részt. Míg amaz inkább Közép-Európához és Kis-Ázsiához fűződik, emez Dél-Európa, Afrika és Kis-Ázsiára van utalva. Területe körülb. 470,000 km2. A trapezalaku rész K-i partjai a Duna mocsáros deltájától eltekintve nagyobbára zárt, meredek partok; csak egy nagyobb lapos öböl, a Bolgár-öböl nyulik itt be, melynek legnyugatibb nyulványa a burgaszi kikötő. Szigetek és természetes kikötők itt nincsenek, ehelyett kis lagunaszerü tavak, limánok találhatók a tenger szomszédságában. 9 kiálló hegyfokok a Kali Akra, az Emine-fok; e kettő közt van a Fekete-tenger nyugati partjának legjobb kikötője, a várnai, amely szintén nem nyújt sok védelmet. Az Emine-foktól D-re a partot a tenger ismét hátraszorítja és a Burgaszi öblöt alkotja; ez öt kisebb öbölre oszlik; a legmélyebbnél, nagyobb limánok közelében fekszik maga Burgasz. A kikötő különösen annak köszönheti jelentőségét, hogy a termékeny Marica-völggyel jó összeköttetése van. Burgasztól kezdve a part mintegy 200 km.-nyi hosszuságban huzódik el DK-i irányban, egész a Boszporusig meredeken, sehol a hajóknak kényelmet nem nyujtva. E része nem is játszott a történelemben szerepet.

A Boszporus széles folyómederhez hasonlít, melyben a hegyfokoknak a másik parton öblök, a bemélyedéseknek a másik oldalon a száraz föld kidudorodásai felelnek meg; hossza - beleszámítva a kanyarulatokat is - 31,7 km., legnagyobb szélessége 4,7 km., a legkisebb Rumili Hiszártól É.-ra 660 m. É-i részén vulkáni kőzetek alkotják magasabb partjait, míg D-i részén a középső és felső devonformációhoz tartozó csillám- és agyagpalákból meg homokkövekből áll az alacsonyabb környéke. E D-i részében a devon és tercier képződmények hátterén a Boszporus D-i bejáratától 1-7 km. távolságban nyulik be az európai szárazföldbe az 5 km. hosszu, 300 m. széles és 35-40 m. mély Aranyszarv, a Boszporusz legszebb része. A Trák-félsziget déli részén nem messze az Aranyszarvtól két kis tó van a tengerrel összeköttetésben a Büjük- és Kucsuk-Csekmedse. Tőlük Ny-ra a Márványtenger partjai ismét meredekek; csak ahol a part lapos szögben DNy-nak fordul; nyújt az némi védelmet a hajóknak; ott fekszik Rodosztó. E helytől a partok minden nagyobb bemélyedés nélkül huzódnak DNy-i irányban Gallipoli félsziget D-i végéig. Csak a Dardanellák bejáratánál van a kivánalmaknak alig megfelelő kikötő: Gallipoli. A Dardanelláknál hasonló jelenségek vannak mint a Boszporusnál, amazok tehát szintén nem pusztán az erozió szüleményei, hanem messze kiható tektonikus eseményeknek köszönhetik létöket A Dardanellék hossza 61 km. Az Egei tenger É-i partjai, bár jódarabig Ny-i egyenes irányt követnek, változatosabbak; lapos és meredek partok váltják föl egymást: a szigetképződésben nincs hiány. Az első kiálló hegyfok a Paxi amelytől nyugatra az Enoszi lapos öböl terül el.

Magas partok következnek ezután a Lagoszi-öbölig. Theszo szigettel szemben a Kara- vagy Meszta-folyó mindig hordja a tengerbe az iszapot és azon munkál, hogy a szigetet a szárazzal összekösse. Ez alluviális földtől nyugatra van a D-i trák sikság kapuja, a hajóknak védelmet nyújtó Kavalai kikötő. Innen kezdve a part ismét meredek egészen a hatalmas háromujju Chalcisz félszigetig. Ennek K-i oldalán van a sekély Orfanii vagy Rendina öböl. A Chalcisz vagy Chalcidice három kinyúló félszigete: az Athosz-hegyben végződő Hagion-Orosz, a Longosz és a Kasszandra a Hagion-oroszt és a Kasszandrai öblöket zárják körül, amelyeknek kisebb bemélyedései a hajók buvóhelyeiül szolgálhatnak. Sokkal fontosabb náluk a Chalcisz Ny-i oldalán, ahol a part csaknem épszög alatt D-nek fordul, a Szalonikii öböl azon termékeny földnél fogva, amely azt környékezi és amelyhez a különböző folyók természetes utakul szolgálnak. Hogy Szaloniki városa kedvezőtlen fekvése dacára sem indult nagyobb virágzanak, főképen sekély kikötője az ok a szalonikii öböltől a partok meredek falakként ereszkednek le a nagymélységü tengerbe egészen a csaknem köralaku voloi öbölig. A Voloi öböllel kezdődik az eddigitől egészen eltérő, sokkal változatosabb partkifejlődés (l. Görögország). A Balkán-félsziget ezen része már egészen át és át van hatva tengeröblöktől; az emberi élet leginkább a partokra van szorítva; a természet ezen rész lakóit inkább a szomszéd tengerpartokra, mint Közép-Európára utalja. a partok ezen szakadozottsága az Artai öbölig tart. Innen az Avlonai-öbölig a partkifejlődés már egyhangubb. Az Avlonai-öbölnél van a 71,7 km. széles bejárat az Adriai-tengerbe. Az Avlonai-öböltől kezdve 270 km.-nyi hosszuságban a part haffok és homokbuckáktól környékezett lapos part jellegét viseli. E részében, bár iránya nagyjából északi, nem huzódik egyenes vonalban; lapos ivalaku öblök egyes kiszögellő fokokkal váltakoznak. E fokok nem igazi hegyfokok, hanem nagyobbára a tengerbe kitolt folyótorkolatok. Ezen egészségtelen partokon, ahonnan a följárat Albánia sziklás vidékére oly nagy nehézséggel jár, a keskeny durazzoi (dracsi) kettős, a szárazföldhöz csak keskeny földnyelv által csatolt, félszigetnek van kiváltságos helyzete. Kikötője kelet és Észak felől védve van, kisebb hajókra nézve hozzáférhető, Olaszországhoz közel fekszik és Szalonikival vasut által is könnyebben összeköthető. Az előbb említett tulajdonságainak köszönhette Dyrrharchium az ókorban és Durazzo a középkorban fontosságát. Dulcignónál kezdődik Montenegró és Dalmácia hegyes, meredek partja, amely a szárazföldi hegységekkel párhuzamosan, északnyugati irányt követ. Montenegro partjain egyedül Antivari szolgál szerény kivánságoknak megfelelő kikötőül, míg Dalmácia (l. o.) partjai nincsenek hijával biztos és jó kikötőknek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is