Balog

1. kis folyó Gömörmegyében; a Rima baloldali mellékvize, két forráspatakból ered; hossza 45 km. Völgyében 24 jómódu magyar község fekszik. V. ö. Findura Imre: A B. völgye. (Földr. Közlemények. 1890. XVIII. 162-183.)

2. Alsó-B., kisközség Gömörmegye rimaszécsi j.-ban, (1891) 626 magyar lak.

3. Felső-B., kisközség ugyanott, (1891) 956 magyar lak., postahivatallal, Koburg-féle kastéllyal, hg. Koburg Fülöp balogvári uradalmának széke; hercegi törzsjuhászattal és sertéstenyészettel. B. vára már Róbert Károly idejében fennállott s 1323-ban van róla a legelső okirati emlékezés. A következő században a Balog nemből való szécsiek kezére került, kiktől a csehek elfoglalták. Az ifju Mátyás király 1459-ben haddal indulván a cseh rablók ellen, azoknak számos más gömörmegyei fészkével együtt, ezt a várát is visszavette s ugyancsak Mátyás, 1460. a Szécsiek hűtlensége miatt, B.-ot Rima-Szécs városával együtt Rozgonyi Sebestyénnek adományozta. 1500-tól 1646-ig a vár ismét a Szécsiek birtokában van. A XVI. század közepétől fogva a török gyakran portyázott egész a vár tövéig, de a várat magát sohasem keríthette kézre. B. ez időben mint véghely szerepel s épp ezért az 1567: XVII. t.-c. Gömörmegyének kötelességévé teszi. hogy Várgede és B. megerősítéséhez munkásokat adjon, nehogy azok valahogy az ellenség kezére jussanak. Szécsi Mária, a Murányi Venus, gyakran tartózkodott e várban, mely az ő kezével együtt jutott Vesselényi Ferenc nádor birtokába. Vesselényi a várhegy alatt kastélyt építtetett. 1671-ben Vesselényi hűtlensége cimén a vár a kincstárra szállott s a Rákóczy-mozgalmak alatt lerontatott. 1691. a Koháry család kezére jutott a vár a hozzátartozó uradalommal együtt. A Koháryak jussán szállott az uradalom a Coburg hercegi családra. mely azt most is birja. A Coburgok itteni kastélyát herceg Koháry Ferenc építtette e század elején. E kastélyban most is megvan még egy Murány várából idekerült széles mennyezetes ágy, mely állítólag Szécsi Máriáé volt.

4. Fekete-B., kisközség Zólyommegye breznóbányai j.-ban, (1891) 4284 tót lak., postahivatallal.

5. Ipoly-B., kisközség Hontmegye nagy-csalomiai j.-ban, (1891) 578 magyar lak., postahivatallal, szarvasmarha-tenyészettel és termékeny határral.

Forrás: Pallas Nagylexikon