Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Balsaráti... ----

Magyar Magyar Német Német
Balsaráti... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Balsaráti

Vitus János, ref. lelkész, tanár, szül. Dombegyházán, Csanádmegyében 1529., meghalt Sárospatakon 1575. Neveltetéséről Jaksits Péternek, a n.-laki várkastély urának özvegye, Anna gondoskodott. Tanulás végett Gyulára küldte, azután a Drágfy B. birtokában levő erdődi virágzó iskolába Kopácsi István keze alá. Mikor ez Nagy-Bányára hivatott meg tanítónak, tanítványa oda is követte, majd követte S.-Patakra is 1549., ahol már ő is a latin és görög nyelv tanításával kezdett foglalkozni. Előbbi pártfogónőjének leánya, Jaksits Anna, kellő utiköltséggel ellátva, Wittenbergbe küldi Melanchton hallgatására, kinek tanácsára megszerzi a bölcsészettudori cimet, de egyszersmind a természettudományok tanulmányozására adja magát ritka szép sikerrel, mi Melanchtont arra birja, hogy miután Jaksits Anna meghalt, Perényi Gábor pártfogásába ajánlja, és az orvosi tudományok tanulására buzdítsa. Perényi anyagi támogatása mellett négy évet töltött a bolognai és pádovai egyetemeken, orvostudori oklevelet nyert, s mint orvos Rómába is ellátogatott, IV. Pál pápa udvarában is működött. 1560. Perényi hivására ennek udvarába tért, hol mint udvari orvos működött, ennek 1567. bekövetkezett haláláig, de egyszersmind gondjait a s.-pataki iskolára is kiterjeszté; valószinüleg ő búzdítá Perényit azon jelentékeny alapítványok tételére, melyek a pataki iskolát az eddiginél magasabb fokra emelték. Tudományos műveltségének híre a trónig hatván, Miksa király címeres nemeslevéllel tüntette ki. Perényi halála után a lelkészi tisztet is teljesítette egy évig a liszkai egyházban, 1571-től pedig haláláig a s.-pataki egyházban, hol egyszersmind a főiskolának is gondnoka és tanítója volt. Résztvett az 1568. tartott kassai zsinaton is. Emlékbeszédet Szikszai Fabricius mondott felette mely Wittenbergben jelent meg 1576-ban. Munkái: De remediis pestis prophilacticis. U. o. 1564. A ker. vallásnak minden ágazatai rövid summában foglalva. U. o. 1571. A magyar chirurgia, azaz a seb gyógyitásának mesterségeiről irt négy könyvek c. munkája kéziratban maradt, de hogy meg van-e még vagy elveszett, bizonytalan. Egy Bolognából irt levelét a szász-besztercei ev. gimnázium 1862-iki értesítője közölte. Irt latin verseket is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is