Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Baltzer... ----

Magyar Magyar Német Német
Baltzer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Baltzer

1. Rikhárd, német matematikus, szül. Drezdában 1818 jan. 27., megh. 1887 nov. 7. Előbb szülővárosában, a Kreuz-gimnáziumon tanított; 1869 óta a giesseni egyetemen volt tanár. Főműve: Theorie und Anwendung der Determinanten (Lipcse 1857, azóta ismételten). Magyar fordításban. A determinánsok elmélete, közzéteszi Farkas Gyula. (Genéve 1877. Taponnier et Stuber, Budapest, Kilián bizománya.) Irt továbbá számos értekezést, tankönyvet a matematika elemeiről (Lipcse 1867-72) s az analitikai geometriáról (u. o. 1882).

2. B. János Keresztély, szül. 1803 jul. 16.. megh. 1871 okt. 1. Ismert kat. teologus, ki Bonnban tanult Hermestől, hol aztán az ottani konviktusban repetitor lett. Spiegel gróf kölni érsek 1829 szept. 19-én pappá szentelte; 1830 márciusában Müncbenben doktorrá avatták. Még azon évben a boroszlói egyetem rendkivüli tanára, 1831-ben pedig az ágazatos hittan (dogmatika) rendes tanára lett. 1843-ban konzisztoriális ülnök, 1846-ban kanonok, 1857-ben a másodfolyamodásu főkonzisztórium tagja. B. művei nagyobbrészt bölcseleti és dogmatika-polemikusak. B. az 1870-i vatikáni zsinat alkalmával a pápai csalatkozhatatlanságnak dogmává való nyilvánítása ellen nyilatkozott.

3. B. Vilmos Eduárd. német teologus, a szabad egyházközségek. védője, szül. Hohenleine porosz faluban 1814 okt. 24. Lipcsében és Halléban végezte tanulmányait, mire 1841. szerpap és kórházi hitszónok lett Delitzschben, hol hat évig működött, de elmozdíttatott hivatalától, mivel a szigoru ortodoxia elleneinek, a «világosság barátjainak» pártjára állt. Erre 1847. szabad egyházközséget alapított Nordhausenben, melynek 1881-ig feje volt. Közben 1848. a frankfurti parlamentnek is tagja volt. Sok munkát irt teologiai álláspontjának védelmére; fontosabbak: Das sogenannte Apostolische Glaubensbekenntniss (1847), Alte und neue Weltanschauung (1850-59, 4 köt., Das Leben Jesu (1851), Allgemeine Religionsgeschichte (1854), Gott, Welt und Mensch (1879) stb. Ujabban a vegetarianizmus egyik főképviselője. E működésének fő gyümölcsei: Die natürliche Lebensweise (1867-72, 4 köt.) és Vegetarianisches Kochbuch (7 kiad. 1862).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is