Bamberg

1. ezelőtt birodalmi képviseleti joggal fölruházott püspökség, amelyet 1007. II Henrik császár alapított. A B.-i püspökök a német birodalom történetében több ízben jelentékeriy szerepet játszottak. A püspökséget (ter. 3508 km²; 207,000 lak.) 1802. a lunevillei béke értelmében világiasították és Bajorországhoz csatolták, 1877-ben érsekséggé emelték. - 2. Város a bajor felső frank kerületben, a Regnitz mindkét partján (1890) 35,815 lak. B. részben síkon, részben halmokon épül; a két részt 8 híd köti össze; a terek száma csekély; legnagyobb a Maximiliansplatz, monumentális kúttal. Legkiválóbb épülete a magaslaton álló pompás dóm, a késő román építészet egyik legkitünőbb műve (II. Henrik vetette meg alapját 1004-ben); főékességei a négy tornya, az északi oldalán fekvő ajtója, II. Henrik császár síremléke, és 22, szenteket ábrázoló dombormű. Jelentékeny épületei még: a Jakab-templom (1073 és 1109 közt épült), a Mária-templom, tiszta gót stilusban, a püspöki rezidencia, a régi városháza, az érseki palota stb. B. lakóinak főfoglalkozása gyapotfonás és szövés, fafaragás, szivargyártás, porcellánfestés, sörfőzés; régi és nagyon jelentékeny foglalkozás még a kertészet is. Tudományos és jótékony intézetei számosak: nevezetessége a csillagvizsgalója, gazdag könyvtára (több mint 5000 értékes inkunábulum), természetrajzi muzeuma. Környékén a legszebb helyek: a Theresienhain (park és fürdő), Bug falu és a Marquardsburg. B.-et a történelem már 902-ben említi; eleinte a Badenberg grófoké volt, később a bajor hercegek kapták. Fontossága a B.-i püspökség alapításával kezdődik. V. ö. Looshorn L., Gesch. d. Bisthums B. (1891-ig 3 köt. München). B. történetét megirta Jäck (1809. és 1815). Jaffé: Monumenta Bambergensia (Berlin 1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon