Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Bán FrigyesRendező. 1902. június 19-én született Kassán. Katonai pályára készült, hadapródiskolát végzett. Katonatiszt azonban nem lett belőle, mert a századelő némafilmjei annyira rabul ejtették, hogy húszévesen, 1922-ben egy életre elkötelezte magát a filmkészítés mellett. A budapesti filmgyárban Deésy Alfréd mellett lett rendezőasszisztens, és igyekezett teljes körűen megismerni a szakmát. 1934-ben felvételvezetőként dolgozott, majd végezte a vágási munkálatokat, forgatókönyveket írt, de színészi feladatokat is vállalt nemcsak filmen, hanem színpadon is. A harmincas években, a hangosfilm megjelenése után szinte minden rendező keze alatt dolgozott. Első önálló munkája Mátyás rendet csinál címmel 1939-ben készült. 1945-ig tizennégy filmet forgatott, az Egy éjszaka Erdélyben (1940) című munkáját a velencei filmfesztiválon is bemutatták. 1943-ban az ő rendezésében készült az első bolgár-magyar koprodukciós film. Bán Frigyes neve jegyzi az államosított magyar filmgyártás első, és a magyar hangosfilm történetének harmadik nemzetközi sikert aratott filmjét, a Talpalatnyi földet (1948). Az őszinte, eredeti hangú alkotás Szabó Pál Lakodalom-Keresztelő-Bölcső című regényéből készült. Az 1953-ban forgatott Semmelweis a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb életrajzi film díját kapta. Bán Frigyes ahhoz a rendezői generációhoz tartozott, akik a magyar hangosfilm első nagy korszakában voltak pályakezdők. Kortársaitól a fanyar humor és a polgári értékrend dominanciája különböztette meg. Művészi munkájáért 1950-ben, 1952-ben és 1954-ben kapott Kossuth-díjat, 1952-ben érdemes művész, 1966-ban kiváló művész lett. 1969. szeptember 30-án halt meg Budapesten. Szerkesztette: Lapoda Multimédia Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|