Banco

(olasz), a kereskedelmi forgalomban eleinte egyértelmü volt bankkal (az ujabb olasz banca); azután e szó a bankvalutát, vagyis azt a pénzértéket jelentette, melyben valamely bank számláit vezette, fizetéseket teljesített, különösen ha az érték különbözött az országban divatozó értéktől. Németországban B. alatt nagyobbrészt a hamburgi bankpénzt értették, melynek ércpénz-képviselete nem

volt s amelyből eredetileg 27 3/4 márka (bankmárka) egy (kölni) márka finom ezüstöt, 1868 jul. 1. óta azonban 59 1/3 a márka 1/2 kg. finom ezüstöt ért, ugy hogy a bankmárka = 1 márka 2,7 fillér ném. bir. értékben, vagy a mi pénzünkben a. m. 1 korona 22 fillér A hamburgi bank-márk (Mark-Banco) felosztatott 16 schillingre a 12 fillér (Pfenning). Svédországban 1874-ig 8 tallér B. annyi volt mint 3 ezüst tallér.

Forrás: Pallas Nagylexikon