Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bancroft... ----

Magyar Magyar Német Német
Bancroft... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bancroft

1. György, északamerikai történetiró és diplomata, szül. Worcesterben (Massachusettsben) 1800 okt. 3. Apja, Áron, hitszónok volt, aki tudós férfiu és jeles iró hirében állott. 1821. hosszabb utazást tett Németországban, Franciaországban, Svájcban és Olaszországban, mely utazása közben Weimárban meglátogatta Göthét és számos kitünőséggel ismerkedett meg; azután visszatért Amerikába, hol a cambridgei egyetemen a görög nyelv tanára lett. Nemsokára Cogswell társaságában Northamptomban saját tanintézetét, a Round Hill-főiskolát, nyitotta meg (1823). Ezen időben adta ki Heeren: Ideen über Politik, den Verkehr und den Handel der vornehmsten Völker der alten Welt c. művének fordítását. Néhány év mulva fölhagyott intézetével és kizárólag az Egyesült-Államok történetének és a politikának szentelte idejét. A politika terén a győzedelmes demokratapárthoz csatlakozott. 1838-ban Van Buren elnök a bostoni kikötő fővámigazgatójává, 1845-ben pedig Polk elnök tengerészeti miniszterré nevezte ki, mely állásában a washingtoni csillagdát és az annapolisi tengerészeti iskolát alapította. 1846. ősszel Polk rendkivüli követ és teljhatalmu miniszter minőségben Angliába küldte, hol 1849-ig tartózkodott, 1850 óta New-Yorkban, nyáron Newport fürdőhelyen lakott és idejét kizárólag History of the United States cimü történeti művének befejezésére használta föl. (Boston. 1834-74 10 köt.; ujabb kiadás 1883. 6. kötet; németül Lipcse 1847-1875.) 1867 májusban Johnson elnök követté nevezte ki Berlinbe. Közbenjárása folytán az Egyesült-Államok és az Észak-német szövetség közt létre jött az 1868 febr. 22. szerződés, mely a kivándorlók alattvalói viszonyait szabályozza. A következő nyáron kormánya megbizása folytán Bajorországgal, Württemberggel, Bádennel és Hessennel is kötött hasonló szerződéseket. A német császárság helyreállítása után B. még 1874 jul 1, maradt meg állásában, amidőn visszatért hazájába, a hol folyton Washingtonban lakott. Ugyanott 1891 jan. 17. meg is halt. B. Amerika történetének jeles megirója; fönt idézett műve egész életének gyümölcse. A nagy munka folytatásaként jelent meg: History of the revolution of North America. (Boston 1855. 3. köt; német. Lipcsében 1852-64. 5 köt.) Továbbá History of the formation of the constitution of the United States. (1882, 2 köt.)

2. B. Hubert, északamerikai történetiró, szül. 1832. Ohio államban, könyvkereskedést nyitott San-Franciscoban (1852); abból meggazdagodott. Roppant költséggel 40,000 kötetnyi könyvtárt gyüjtött, nagyobbrészt Miksa mexikói császár hagyatékából, mely leginkább Amerika régi történetére vonatkozó műveket tartalmazott. Maga mellé egész sereg munkatársat fogadott, kiknek segélyével két nagyszabásu művet dolgozott ki. Az elsőnek cime: The native races of the Pacific States, New-York, 1875-76. 5 köt.), a másik 25 kötetre tervezett, de még eddig be nem fejezett munka cime: History of the Pacific States of North America. (San-Francisco, 1882 s köv.). Legujabban két uj terjedelmes munkába fogott: Cronicles of the builders of the Commonwealth. (1892-ig 7 köt.) és Narrative and critical history of America, melynek első kötete Kolumbus utazásait, II. kötete a spanyol felfedezéseket, III. kötete Cabot és a későbbi fölfedezéseket irja le; becsre nézve azonban nem közelíti meg Winsor (l. o.) hasonló irányu művét.

3. B. Rikárd, canterburyi érsek és a puritánok elkeseredett ellenfele, született Farnworthban, Lancashireban, 1544 szept., megh. 1610 nov. 2. Tanult Cambridge-ben, hol 1567-ben baccalaureatus artium, majd 1570-ben magister artium cimet nyert. 1575-ben Cambridge-megyében Tewersham-ben igazgató, majd 1585-ben a londoni Szent Pál-főtemplom pénztárosa lett. Ugyanebben az évben hittudori cimet is nyert. Fokozatosan menvén fölfelé, 1597 május 8. londoni püspökké szentelték fel s mint ilyen ő részesítette utolsó lelki gondozásban Erzsébet királynőt. I. Jakab király alatt az anglikán egyház részéről egy nagy bizottságban, valamint az 1603-1604-ben tartott egyházi összejövetelen ő vitte a vezérszepet. 1604 október havában canterburyi érsekké, majd 1606-ban az oxfordi egyetem kancellárjává nevezték ki. B. különösen mint hitszónok és államférfiu vitt nagy szerepet és éber kormányzója volt saját egyházának. Két egyházi beszéd maradt fenn tőle, melyek közül az egyiket 1588-ban tartotta a Szent Pál-templomban. E beszédében hevesen támadja meg a puritánokat. Irt továbbá két értekezést ez egyházi rendtartásról és fegyelemről. B. nagy könyvtárát a canterburyi érseki széken leendő utódainak hagyományozta, soha el nem idegeníthető tulajdonul.

4. B. János, oxfordi püspök, szül. 1632. Unokaöccse volt B. Rikárdnak. Megh. 1744. Ő építette a cuddesdeni palotát az oxfordi püspökök számára. E palotát a palamenti csapatok 1644-ben leégették s csak 1679-ben épült fel ujra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is