Bandelkand

(szanszkrit nyelven Bandela-Khanda a. m. bandelák országa) Elő-India É-i részének, a brit-keletindiai északnyugati tartományoknak egyik vidéke, a Dsumna, a Tonsza vagy Tomsz, a Szindhu, továbbá a Vindhja-hegység K-i része és a Malva-fensik között. Területe: 48,876 km², É-i részében sik, D-i részét a Vindhja ágai takarják, amelyek mint megannyi fensikok, lépcsők alakjában vezetnek le a sikságra; a jelentékenyebbek: a Bindjacsel a Pannah-ghats és a Bander, a melyek egyike sem emelkedik 550 m.-nél magasabbra. Folyói majdnem egyközüen folynak a Dsumna felé; igy a Szindhu, a Pahuds, Betva, Ken, stb. Az éghajlat a sikon rendkivül meleg; a Dsumna jobb partján fekvő Kalpit tartják Elő-India legmelegebb helységének. A magaslatokat nagyobbára dsönglök fedik; a sikságon kölest (Holcus sorghi), cukornádat, gyapotot, stb. termesztenek; a föld azonban öntözésre szorul. B. gyémántbányái egykoron hiresek voltak; Pannah mellett még most is vannak; vasércbányáit gazdagoknak tartják. A lakosok közt (1.416,580) a bandelák, az őslakosság utódai vannak legtöbben. 1802 óta a sik rész az angoloké; ehhez (1840 és 1854) ujabb területek is csatoltattak. A fensikokon körülbelül 22.000 km² területen azonban máig is a britektől függő radsák uralkodnak. Ezen fejedelemségeknek száma 18 (L. Rouselet: Le Bundelcund dans l"inde des R. rajahs. Páris 1875.)

Forrás: Pallas Nagylexikon