Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Banér... ----

Magyar Magyar Német Német
Banér... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Banér

János (Banner v. Banier), svéd hadvezér a 30 éves háboruban, szül. a Stockholm mellett fekvő Djursholm lovagbirtokon 1596 jun. 30. Megh. 1641 májusban. Még gyermekkorában elveszté atyját, ki egyike volt azon tanácsosoknak, kiket IX. Károly 1600. Linköpingben kivégeztetett. Midőn ifjú korában a királyi udvarba került és a király azt kérdezte tőle, akar-e szolgálatába lépni, merészen következőkép felelt neki: « Az ördög szolgáljon téged, atyám hóhérát». S valóban csak IX. Károly halála után lépett hadiszolgálatba. Az Orosz és Lengyelország elleni háborukban több alkalommal kitüntette magát, amiért Gusztáv Adolf rövid idő alatt egyik fővezérévé nevezte ki. A 30 éves háború svéd korszakának folyamában kitünt Pomerániában és Mecklenburgban. A breitenfeldi ütközetben (1631 szept. 17.) a jobbszárnyon felállított lovasságot vezényelte és a klráylyal a Pappenheim felett kivívott győzelem dicsőségében osztozkodott. Ezentul mindenüvé követte a királyt, vele harcolt Donauwörthnél és Rain-nál, a Lech mellett, részt vett Augsburg és München elfoglalásában. Wallenstein táborának megtámadása alkalmával karján súlyosan megsebesült. Ennek dacára Horn Gusztáv segítségével Aldringer tábornokot Bajorország elhagyására kényszeríté. A király halála után a «svéd oroszlán» (mint kortársai nevezték) 1634., mint a svéd korona és az alsó-szász kerület táborszernagya, nagyobbrészt svédekből és brandenburgiakból álló 16,000 főnyi hadsereget gvüjtött, mellyel Csehországba tört, a hol a szász választófejedelem hadseregével egyesülvén Prágát fogta ostrom alá. De a szövetségesek késlekedése és a svédek Nördlingennél szenvedett kudarca meghiusíták tervét. A svédeknek Északra kellett visszavonulniok, B. azonban csakhamar az 1635. év végén és az 1636. folyamán kivívott diadalok, kivált a Wittstock melletti győzelem által (1636 okt. 4.) ismét Erfurt és Torgau-ig nyomult előre. Midőn Hatzfeld és Götz császári tábornokok őt Torgauban ostrom alá fogták, B. ügyesen megszökött a városból és Pomerániába menekült. 1638-ban azonban már megint dél felé nyomult és Chemnitz mellett 1639-ben október 4. pedig a 30 ezernyi császári ée szász hadak fölött megint győzelmet aratott. E gyözelmek folytán a svédek elárasztották Németország nagy részét Csehországig és Sziléziáig. 1641 elején B. a Regensburgban székelő birodalmi rendeket próbálta meglepni, a Duna jegének megindulása azonban kisérletét meghiusítá. Ezen hadjáratból a különben már régóta betegeskedő hadvezér teljesen kimerülve tért vissza és Halberstadtban meghalt. Fia, a «bolondos» B., mint Ingermannland katonai kormányzója halt meg 1677. (Jugman, Areminne öfver Johan B., Stockholm 1776., németül 1783. L. a «30 éves háborúról» és «Svédországról» szóló irodalmat.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is