Bánfi

1. János, polg. iskolai igazgató, szül. 1851 szept. 8. Bazinban. A somorjai polg. fluiskolánál nyert először tanítói állomást. 1879. a pápai, 1882. az oravicai s 1885. a karánsebesi polg. iskoláknak igazgatója. A magyar nyelvet felnőtt korában tanulta meg. 1873 óta számos társadalmi, neveléstudományi s szépirodalmi cikket irt.

2. B. Sándor, zeneszerző, szül. Lovas-Berény-ben 1846 okt. 30., megh. 1890 szept. táján. Atyja. Deutsch Henrik, B. születésekor Lovas-Berény-ben tanító volt (a 80-as években az Orsz. Rabbiképzö tanára). Budapesten nevelkedett, jogi államvizsgálatot is tett csak ez után szentelte magát teljesen a zenének s az izr. tanítóképzőben ének- és ze netanár volt. A párisi Archives Israélites, a berlini Allgem. Deutsche Musikzeitung, a budapesti Gazette de Hongrie, Pester Lloyd, Harmonia s a Zenelap c. lapokba irogatott; önálló könyvecskéi: A zeneelmélet és az összhangzattan elemei (1884). Az énektanítás elmélete elemi iskolai tanítóképzőintézetek számára (1884). Zeneművei: a Hegyi Aranka, illetőleg Blaha Luiza révén országos hirü Lili és Ha ő nevet c. énekes keringők, - mint B. homályosuló elmével állította - magyar stílban alkotott dalok s Fanchon c. 3 felv. vig opera, 4 operette, 2 ballet.

3. B. Zsigmond, műtörténeti iró, szül. Gyomán, Békés vm. 1857 márc. 6. Felsőbb tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészeti karán s a párisi College de France-ban és az École pratique des Hautes Études-ben végezte; jelenleg bölcselettudor és főreáliskolai tanár Budapesten. Főleg a francia irodalomról irt tanulmányokat, melyek részint folyóiratokban (Budapesti Szemle, Fővárosi Lapok), részint önállóan is megjelentek, igy: Alceste és a mizantropia. Budapest 1890. és A francia dráma fejlődése a XIX. század első felében. U. o. 1892. Lefordította Lessing Laokoon-ját (Braun névvel) és Lindau Pál Moliere-jét (az Olcsó Könyvtárban).

Forrás: Pallas Nagylexikon