Bánhidy

-család (simándi báró és nemes), Nyitra megyéből eredő nemes családunk, melynek első, ismert törzse Ferenc, ki 1718. György testvérével egyetemben a nyitrai káptalantól a jobbágyi terhek alól fölmentést nyert. A következő évben III. Károly által nemesi rangra emeltettek azon hűséges ragaszkodásukért, melynek a Rákóczi-mozgalmakban tanujelét adták. Az előbb említettnek fiai I. József (megh. 1749.), ki a bárói, és Gáspár, ki a nemesi ágazat törzse lett. Elöbbinek unokája Antal (meg. 1859.) aradi főszolgabiró, majd alispán, 1840.kir. tanácsos, 1859. birodalmi báróságra emeltetett. Gyermekei közül kitünt Albert csanádi főszolgabiró, ki majd alispán, majd meg az 1843. pozsonyi és az 1848. pesti országgyüléseken követ lett. 1865-67. csanádi főispánná neveztetett ki; 1875 okt. 5. pedig magyar báróságra emeltetett. Gyermekeiben, valamint testvérének, Bélának, utódaiban él I. József ágazata. Gáspárnak fiai: II. József, III. Gáspár és I. László külön ágakat alapítottak, s unokáik és ezek utódai élnek jelenleg.

B. Béla báró, magyar politikus, szül. Makón, 1836 február 17., megh. Aradon 1890 junius 18. 16 éves korában katona lett és mint főhadnagy küzdött az 1859. olasz hadjáratban. A béke megkötése után kilépett a hadseregből s aradmegyei birtokán gazdálkodott. 1875. képviselővé választatván, mivel Bosznia megszállását nem helyeselte, kilépett a szabadelvü pártból s a független szabadelvü párthoz állott, mely később mérsékelt ellenzék név alatt a jobboldali ellenzékkel egyesült. E pártnak rövid ideig elnöke is volt. Mint publicista is jelentékeny munkásságot fejtett ki. Cikkei a Pesti Napló-ban jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon