Bánhidy
-család (simándi báró és nemes), Nyitra megyéből eredő nemes
családunk, melynek első, ismert törzse Ferenc, ki 1718. György testvérével
egyetemben a nyitrai káptalantól a jobbágyi terhek alól fölmentést nyert. A
következő évben III. Károly által nemesi rangra emeltettek azon hűséges
ragaszkodásukért, melynek a Rákóczi-mozgalmakban tanujelét adták. Az előbb
említettnek fiai I. József (megh. 1749.), ki a bárói, és Gáspár, ki a nemesi
ágazat törzse lett. Elöbbinek unokája Antal (meg. 1859.) aradi főszolgabiró,
majd alispán, 1840.kir. tanácsos, 1859. birodalmi báróságra emeltetett.
Gyermekei közül kitünt Albert csanádi főszolgabiró, ki majd alispán, majd meg
az 1843. pozsonyi és az 1848. pesti országgyüléseken követ lett. 1865-67.
csanádi főispánná neveztetett ki; 1875 okt. 5. pedig magyar báróságra
emeltetett. Gyermekeiben, valamint testvérének, Bélának, utódaiban él I. József
ágazata. Gáspárnak fiai: II. József, III. Gáspár és I. László külön ágakat
alapítottak, s unokáik és ezek utódai élnek jelenleg.
B. Béla báró, magyar politikus, szül. Makón, 1836 február
17., megh. Aradon 1890 junius 18. 16 éves korában katona lett és mint főhadnagy
küzdött az 1859. olasz hadjáratban. A béke megkötése után kilépett a
hadseregből s aradmegyei birtokán gazdálkodott. 1875. képviselővé választatván,
mivel Bosznia megszállását nem helyeselte, kilépett a szabadelvü pártból s a
független szabadelvü párthoz állott, mely később mérsékelt ellenzék név alatt a
jobboldali ellenzékkel egyesült. E pártnak rövid ideig elnöke is volt. Mint
publicista is jelentékeny munkásságot fejtett ki. Cikkei a Pesti Napló-ban
jelentek meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|