Bánk bán

a Bor-nemzetségből, 1211 óta Magyarország nádora volt, A monda szerint neje becsületének megbosszulása végett összeesküvést szőtt s megölte II. Endre király feleségét, Gertrudot. Valóban tudott az összeesküvésről, melynek célja az volt, hogy a német kegyeltek uralmát megszüntessék; s midőn a vértesi hegyekben vadászgató királynét - II. András távollétében - 1213 szept. 28. táján valóban lekaszabolta Péter csanádi ispán, A részességről vádolt Bánk bánnak is meg kellett válnia a nádorságtól. 1216. azonban már ismét szolgálta a királyt, ki őt hű jobbágyának nevezte s drávántuli bánná tette, sőt - mikor 1217. a Szentföldre ment - János érseken kivül valószinüleg rábizta a kormányt. A visszatérő II. András ugyan, annyi panasz hallatára, másodszor is elmozdítá ettől, 1221. azonban ismét zászlósurrá tette s az ország birájává nevezte ki. 1222. a papság szabadalmait megerősítő aranybullában történik róla hivatalosan az utolsó említés; ugy látszik, akkortájban hunyt el. Az 1213. évi összeesküvés részeseinek, köztük Bánknak vagyonát csak 1228. koboztatta el Béla ifjabb király; azt, hogy ez az összeesküvés Bánk bán ismeretlen (a költőknél Melinda) nevü feleségének meggyaláztatása miatt történt volna, csak egy 1268 után irt osztrák krónika említi először. A bécsi képes krónika (1358) s utána a legtöbb feljegyzés ezt már mint tényt adja elő, holott alkalmasint csak Zách Felicián tragédiáját kenték reá, hogy az eseményt elburkoltan mégis elbeszéllhessék az Anjouk korabelí történetirók. A költők azonban kiszinezték az eseményt s Bánk bánt épp ugy Katona drámájából ismerjük meg, mint Tellt a Schilleréből. Kortársa volt Benedek vajda. L. Benedek. (V. ö. Valkay András: Bánk bán historiája, 1574. Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban, 1819. Grillparzer: Ein treuer Diener seines Herrn. Tragédia. Bécs, 1830. Pesty Frigyes: Chronol, Vizsgálat Bánk bán körül. Pesti Napló, 1856., 263. sz. Pauler Gyula: A történet Bánk bánja. Nemzet, 1883., ápr. 28 és máj. 3. és Budapesti Szemle, 1887., 123. sz. Huber Alfonz: Studien über die innere Gesch. Ungarns. Archiv für österr. Gesch. 65. kötet. Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Muzeum. 1890.)

Forrás: Pallas Nagylexikon