Bántu

v. ábántu (ejtsd: bántu és ábántu), ez többes száma az umuntu szónak, ami embert, férfit jelent, tehát bántu a. m. emberek, férfiak. Müller Fr. a bántukat a kaffer vagy kafir fajtához sorozza s ugyancsak ő a bántukat, illetőleg kaffereket különválasztja a tulajdonképeni négerektől. Szerinte valamikor az ősidőkben az ősi négerek és a hamiták keverékéből állottak elő. Ellenkezőleg Hartmann R., a bántukat valóságos négereknek, t. i. nigriciaiaknak tekinti, amilyen nigriciaiak p. a szudáni négerek. A bántukat, kik az egyenlítőtől egész déli Afrikában vannak elterjedve, több nagy csoportra szokás osztani, u. m. keleti, központi és nyugati bántukra. A keleti bántukhoz tartoznak az ámá-zuluk, ámá-koszák vagy ámá-xoszák, ámá-fenguk, ámá-belék, ámá-zizik, ámá-zabizumbik, áma-szekunémék, ámá-tozakvék, ámá-relindsik, az ámá-svájo, stb. törzsek; és ezek a szorosabb értelemben vett kafferek v. kafirek. A központi bántukhoz tartoznak az ugynevezett becsuánok v. becsvánok, akik 23 törzsre oszlanak, ezek közül 12 kelet, 11 pedig nyugat felé lakik. A keletiekhez tartoznak: 1. bászutók, 2. bá-táuk, 3. bá-putik, 4. má-kolokok, 5. bá-firingek, 6. li-khóják, 7. bá-hlokrák v. bá-mantábik, 8. bá-mápélák, 9. bá-tlungok, 10. bá-perik, 11. bá-cecék és 12. bá-fukengek; a nyugatiakhoz tartoznak: 1. bárolongok, 2 bá-hlápik; 3. bá-merik, 4. bá-mátlárak, 5. bá-kátlák, 6. bá-kvénák, 7. bávánkécik, 8. bá-hurutszék, 9. bá-káák, 10. bá-mángvátok és 11. bálálák v. bákáláhárik. A nyugati bántukhoz tartoznak: I. a bunda-népek (Angola Benguéla és Damara földön) u. m. az óvohererák, vagyis ová-mbdieruk, ová-mbok, ová-kvámbik, ová-kuendzserák, ová-ngarnitek, 1. okorongaték, 2. nánók és 3. kuángolák. II. a kongó-népek (l. Kongóvidéki).

Bleek kimutatta, hogy ezek a bántuk valamennyien rokon nyelvet beszélnek, Lepsius azt állítja, hogy az összes délafrikai nyelvek rokonságban vannak a bántu nyelvvel, mi az ujabbkori nyelvtudomány egyik legfontosabb fölfedezése. Olyan rokonság van e nyelvek közt, mint az indogermán nyelvcsaládhoz tartozók közt, mely rokonság nemcsak a szógyökökben, hanem a nyelvformákban is előtünik. V. ö. Bleek: Comparative grammar of South-African languages, London 1862-1869; Torrend: A comparative grammar of the South-Africa Bantu languages, London 1890.

A bantuk harcias népek s legtöbbnyire állattenyésztők; vallásos babonáik egyöntetüek s nem olyannyira eltérők, mint Afrika többí néger népeinél. A bantuk A legnagyobb valószinüség szerint Afrika ÉK-i részéből özönlötték el egész déli Afrikát, ahol az ott talált bennszülötteket leigázták s igen terjedelmes, de nem hosszuéletü országokat alapítottak. A bántuk általában véve sötét, feketés szinü bőrüek, gyapjas hajuak (a hajszálak különböző hosszuságuak az egyes bántu népeknél), testalkotásuk legtöbbnyire erőteljes, fejük hosszukás (dolichokefál) és magas (hipszikefál), arcukban többféle eltérés mutatkozik az északafrikai négerektől. L. Kaffer.

Forrás: Pallas Nagylexikon