Bánya-társpénztár

egy közös pénztár, melybe a teljes munkaerőben levő munkások keresményük egy részét beszolgáltatják, és melyből azután baleset bekövetkezésekor, vagy ha a munkás megbetegszik, elöregszik, vagy munkára képtelen lesz, megfelelő módon segítséget kap. A társpénztárba a bányabirtokosok is kötelesek legalább egy negyedét annak az összegnek befizetni, melyet munkásaik fizettek be. A magyar kincstár a munkások befizetésével egyenlő összeget juttat a társpénztárnak. A társpénztárak kezelésébe befolyást gyakorolnak a munkások is, kiknek választmánya a tisztekkel együtt ellenőrzi a kezelést, melynek főellenőre a bányahatóság (bányakapitányság). Ez hagyja jóvá a társpénztári szabályokat, itél a panaszos ügyekben, és hozzá terjesztendők az évi számadások. A magyarországi társpénztárak vagyona 1890 végén 9,082,851 forintot tett, midőn a munkások száma 51,532 volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon