Bányaadó
A tulajdonképeni B. a hozadékadók (l. Adó) rendszerében oly
különös adó, mely a bányászat tiszta hozadékának megterhelését jelenti; a B.
tehát úgy a bányatulajdonos vállalkozói nyereségét, s esetleg munkáját, mint a
befektetett tőkék kamatát is megadóztatja. Hazánkban az 1875. évi XXVII.
törvénycikkel hozatott be a külön B., mint az osztrák uralom idejéből
átszármazott jövedelmi adó egyik helyettesítője. E bányaadó tulajdonkép csak
egyik külön faja a magyar kereseti adónak. Tárgya a bányák és segédműveik
tiszta hozadéka. B. aláveti törvényünk még a bányahatósági engedéllyel
folytatott aranymosási üzletet is. A tiszta hozadék kiszámításánál levonhatók a
jelzáloggal biztosított tőkék kamatai, valamint az üzletbe fektetett, de nem
elsőbbségi kötvényekkel beszerzett idegen tőkék kamatai s ezért a B.-t a
tulajdonképeni jövedelmi adóhoz lehetne sorozni. Nem vonható le ellenben az
adóköteles fél hitvestársa s azon gyermekei által teljesített munka értéke,
kiknek eltartásáról az adóköteles tartozik gondoskodni; e levonási tilalom
folytán a magyar B. a bányavállalkozó munkájának hozadékát is B. tárgyává
teszi. Az adóláb a kőszénbányákra 7 %; egyéb bányáknál 5 %. Oly vállalkozó, ki
önálló üzem gyanánt segédvájást tart fenn s annak használatáért a
bányatulajdonosoktól díjat szed, 10 % adót fizet. Az adókivetés, mely mindig a
3 megelőző évi üzleti eredmény átlagának alapján történik, első fokon az u. n.
adókivető bizottságra tartozik. A vállalkozó köteles bevallást benyujtani,
ilyen hiányában, vagy annak megbízhatatlansága esetén, hivatalból állapíttatik
meg az adó és pedig olykép, hogy az üzemben fekvő tőkék 10 %-a vétetik
adóalapul, melyhez minden alkalmazott munkás után még 2 frt szedetik. lly
adatok hiányában további támpontok vétetnek számba. A véleményező hatóság
tisztét a bányakapitányság viszi, mely egyuttal a jelzett kisegítő adatokat
szolgáltatja. A B. zárszámadásainkban valamivel több, mint 100,000 frt
bevétellel szerepel (1887-ben 100,603 frt, 1888-ban 113,702 frt, 1889. 116,157
frt, 1890-ben 142,112 frt).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|