eredetileg még a zsolnai zsinaton (1610) alakult a turóci,
nógrádi, zólyomi és honti esperességekből, melyekhez akkor mintegy 160
anyaegyház tartozott. 16721704. és t 709-34., ugyszintén késbbb is többször az
üldözések miatt ugyszólva kormányzás nélkül tengődött a kerület, melyhez a
rózsahegyi zsinaton (1707) hozzácsatoltattak még a Bars-, Hont-, Pest-, Pilis-,
Solt-, Nógrád-, Zólyom- és Turócmegyék területén fekvő evangelikus
egyházközségek is. A Carolina Resolutio alapján 1734. a kerületek ujra
rendeztetvén, a bányai kerület a turóci esperességet elveszítette. Ugyanettől
kezdve a püspökök támogatására világi felügyelők is választattak. Püspökei, illetőleg
szuperintendensei a következők voltak: Melik Sámuel (1610-20), Roháts Menyhért
(1621-22), Sextius Péter (162334), Lang Gergely (1635-51), Spetkiusz Márton
(1652-1655), Lang Dávid (1656-1669), Zábojnik György (1669-72), Pilarik István
(1704-1709). Michaelisz Sámuel (1734-40), Pilarik Jeremiás (1741-43),
Hruskovicz Sámuel (1743-48), Glosius Dániel 1752), Frideli András (1757-66),
Pohl Mihály (1767-78), Csernánszky Sámuel (177884), Szinovitz Mihály (1785-96),
Hamaliar Márton (1796-1801), Lyci Kristóf (1807-1814), Lovich Ádám (1815-1831),
Szeberini János (1834-55), Székács József (1860-72). Szeberényi Gusztáv
(1873-90), Sárkány Sámuel (1890-től). Világi felügyelők voltak: Radvánszky
János (173438), Radvánszky György (1738-58), br. Podmaniczky János (1758-85),
br. Hellenbach György (1785-87), Radvánszky János (1788-1808), Kubinyi András
(1808-15), Baloghy Lajos (1817-23), Radvánszky Antal (1823-37), br. Prónay
Albert (1837-60), Dessewffy Ottó (1860-67), br. Podmaniczky Frigyes (1867-73),
br. Radvánszky Antal (1873-78), Fabiny Teofil (1878-tól). a kerület jelenleg
kilenc esperesség (bács-szerémi, bánsági, barsi, békési, budapesti, honti,
nógrádi, pestmegyei és zólyomi) területén 219 anya- és 154 leány-egyházban
408,345 lelket számlál, kik 231 lelkész gondozása alatt állanak.
Forrás: Pallas Nagylexikon