Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bányatársul... ----

Magyar Magyar Német Német
Bányatársul... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bányatársulat

A B. valamely bányaműnél tulajdonosi minőségben érdekelt több személynek bányamívelési célra létrejött egyesülése. A B. keletkezési alapját vagy a törvény kötelező rendelkezése, vagy az érdekelteknek önkéntes megállapodása képezheti, ahhoz képest, amint a tételes jog vagy kötelező szabályt állít fel arra nézve, hogy a tulajdonostársak közötti jogviszony - bizonyos körülmények közt s az érdekeltek különös jogi ténykedése nélkül - bányatársulati közösséggé alakuljon át, vagy az érdekeltek tetszésére bizza, hogy egymásközti jogviszonyok szabályozásánál a bányatársulati formát választhassák. Szervezetét tekintve a B. jogi személy. Ennek folyománya, hogy a B. csak mint ilyen szerez jogokat és vállal kötelezettségeket, - vagyona az egész B.-nak osztatlan tulajdonát képezi, melyre vonatkozólag a dologi jogszerzésnek csak oly jogi tények alapján van helye, melyek az egész B. ellen hatályosak. A közösséghez tartozó érdekelteknek (bányatársaknak) arányrészei a közös bányavagyonban (bányarészvények, kuxák) az ingó dolgok jogi minőségével bírnak. A bányarészvények, a szabad forgalom tárgyai s a reájok vonatkozó jogszerzésnek nincs befolyása a bányatársulati vagyon nyilvánkönyvi állására. A bányatársak neveit - a B. belső működésének ellenőrizhetése végett - a bányahatóság tartja nyilván. A bányatárs csak részvénye erejéig felelős a B. részéről elvállalt kötelezettségekért s ettől a kötelezettségtől is szabadul, ha részvényéről a többi bányatárs javára lemond. A bányatárs bányarészvénye arányában részesül a bányaüzem tiszta jövedelmében, viszont ha tiszta jövedelem nincs, vagy ha a tiszta jövedelem az üzemi költséget nem fedezi, köteles az üzlet folytatására szükséges pótfizetéseket teljesíteni. E részbeni kötelezettsége is csak bányarészvénye erejéig terjed.

A B. - jogi személyiségének megfelelően - egységes képviselettel bir, melynek minőségét, jogkörét s általában a bányatársulati határozatok keletkezésének módját és hatályát a bányatörvény részletesen szabályozza. A bányatársulati viszony megszünik, ha a cél, mely végett alakult eléretett, vagy a cél - az eredetileg szem előtt tartott alakban - többé meg nem valósítható; - jelesül, ha a bányatársulati vagyon, illetőleg a közösség magvát képező bányajogosítvány felhagyása, elvonása, vagy elidegenítése folytán a társulat elesik fennállásának anyagi létalapjától, vagy ha a bányarészvényeknek egy kézben való egyesülése folytán elesik a társulati forgalomnak egyik lényeges alkotó eleme: a bányamívelésben résztvevő személyek többsége, a többi megszünési okok az általános magánjogi szabályok szerint határozandók meg. A B. legközelebb áll a kereskedelmi részvénytársasághoz. A különbség közöttük az, hogy a részvénytársaság - lényegére nézve - tőkeértékek egyesítése, a B. pedig csupán személyek egyesülése. A jogi személy hordozója a részvénytársaságnál a célvagyon, a B.-nál pedig a közös bányamívelési érdek által létrehozott személyegyesület. A részvénytársaságnak előre meghatározott részvényegből álló alaptőkével kell birnia, - holott a B. létesitésénél üzleti alaptőkét meghatározni és biztosítani nem szükséges. A bányatárs előre semmiféle tőkebefizetést nem teljesít, csupán - szükség esetén - hozzájárul a bányamívelési költséghez s erre vonatkozó befizetéseit a bányamívelési üzlet jövedelmeiből visszakapja, a részvénytársaság pedig az alaptőke gyarapítására teljesített befizetéseket az üzlet tartama alatt az alaptőkéből vissza nem követelheti, s csupán az üzleti tisztajövedelem arányszerü részéhez van igénye. Ez azonban nem zárja ki, hogy a kereskedelmi részvénytársaság - mint ilyen -bányatulajdont ne szerezzen s saját nevében ne gyakorolja a bányamívelést (bányarészvénytársaság), csakhogy ily esetben a részvénytársaság bányajogi tekintetben nem a bányatársulat, hanem a kizárólagos bányatulajdonos jogi állásával bir.

Az egyes államok bányajogi törvényhozása különösen abban a kérdésben tüntet fel lényegesebb eltérést, milyen legyen az átmenet a tulajdonközösségből a bányatársulati alakra, jelesül mik legyenek a B. keletkezésének előfeltételei? Az 1810. évi francia bányatörvény több tulajdonostársuak a közös bányavállalatban való részjutalékát ingó dolognak tekinti. Ez az eredmény beáll a bányaüzem közösségének puszta tényével. Az 1865. évi porosz bányatörvény hasonlóan abból indul ki, hogy B. keletkezése független az érdekeltek akaratától. A B. létrejő a törvény erejénél fogva, amidőn valamely bányamű két vagy több személynek (részesnek) tulajdona (94 N.). A francia és porosz bányatörvénynek a bányatársulati kényszer elvére alapított álláspontjával ellenkezik az 1868. évi szász bányatörvény, amely a felek jogügyleti szabadságának elvét juttatja érvényre. Több bányavállalkozó egyszerü tulajdonostársnak tekintetik mindaddig, mig a társulati szerződés létesítése és a társulati alapszabályok megalkotása által nyilvánvalóvá nem teszik, hogy B.-tá kivánnak alakulni. Csak az ily közösség szerzí meg a jogi személy minőségét.

A két ellentétes felfogás közt középuton halad a 1854. évi osztrák bányatörvény. Ez a társulati kényszer és az önkénytes társulatalakítás elvét oly módon egyesíti, hogy az ingatlan bányavagyonra vonatkozó tulajdonközösség bányatelekkönyvi kitüntetését a tulajdoni arányrészek megosztásának csak egy bizonyos minimális mértékéig (az egésznek egy tizenhatodáig) engedi meg, s ezzel arra kényszeríti a tnlajdonostársakat, hogy ha az ezen mértéken aluli részletekre kivánják a bányavagyont felosztani, a törvényben meghatározott módon bányatársulatot alakítsanak (135. 137. § ). Különös eljárás utján történik a bányatársulati pótdijak v. pótfizetések behajtása. A pótdijakat a bányatársulati gyülés határozata alapján a társulati igazgató veti ki az egyes bányatársakra. Azokat a bányatársakat, kik a reájok kivetett összeget le nem fizették, a bányabiróság felhivja, hogy kötelezettségüknek tizennégy nap alatt tegyenek eleget s a határidő sikertelen lejárata után elrendeli a késedelmes bányatárs részvényének végrehajtási elárverezését. A felhivott bányatárs az árverésig kifogást tehet a követelés valódisága ellen, s ha kifogását hiteltérdemlőleg bebizonyítja, vagy a követelt összeget birói letétbe helyezi: a bányatársulat követelése a törvény rendes utjára utasítandó.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is