Bányatelek

az a tér, amelyet az azon belül található ásványok kiaknázása végett a bányahatóság a bányavállalkozó részére adományozás alkalmával kijelöl (l. Bányaadományozás). Maga a B., vagyis az azon belül fekvő földtömeg nem képezi az adományozás tulajdonképeni tárgyát, hanem csak tér szerinti meghatározása az adományozott jognak, mely a bányamívelési szabadság alá eső ásványoknak kiaknázására és forgalomba hozatalára irányul, és igy jóllehet az adomány utján szerzett bányatulajdon (l. o.) a kijelölt B. alakjában jegyeztetik be a bányatelekkönyvbe: a bányatulajdonos a B.-t mint testi dolgot feltétlenül meg nem szerzi és nem kell az adományozott jog gyakorlása közben csakis a B.-re szorítkoznia. A tért, melyre vonatkozóan a bányamivelési jog adományozható, az egyes államok törvényhozásai különbözöképen határozzák meg. A nálunk érvényes ausztriai bányatörvény az adományozható tér egységét bányamértéknek nevezi. (L. o.) Egy feltárásra rendszerint csak egy bányamérték adományozható, kőszénnél pedig két egymást leghosszabb oldalával érintő bányamértékre, azaz egy kettős mértékre szólhat az adományozás. Ha azonban a felnyitó pontnak oly fekvése van, hogy abból több, még nem adományozott bányamérték mérhető ki: az adományozható tér kőszénnel és barnaszénnel négy kettős mértékre, minden más ásványnál pedig négy egyszerü mértékre emelkedhetik (Bányatörv. 475. §). B.-nek az ausztriai bányatörvény különben csak azt a tért nevezi, mely több bányamértéket foglal magában (bányatörvény 34. §).

Régebben az adományozott bányamértékek alakja és terjedelme eltérően volt szabalyozva. Ilyen volt az alsó-magyarországi, valamint a felsőmagyarországi hosszmérték stb. Amennyiben ily régi mértékek sok helyütt még most is előfordulnak, ezeknek átalakítása a jövő törvényhozás feladata. A bányatörvény többféle módot nyujt, a bányatulajdonosnak a végett, hogy a B.-ket ugy a természetben, mint a telekkönyvi bejegyzés szempontjából rendezze. Ilyen a B. mérése és elcövekelése, melyet a bányahatóság az adományozás után legfeljebb egy év alatt hivatalból teljesít (bányatörvény 64-66.§). Továbbá meg van engedve, hogy a bányatulajdonos több bányamértékből vagy bányatelekből egy bányatelekkönyvi jószágtestet alakíthasson. E szerint az ujonnan adományozott B. a szerző választása szerint vagy önállóan jegyezhető be a bányatelekkönyvbe, valamely már ott bejegyzett bányabirtokhoz csatolható. Hasonlóan meg van engedve több, külön adományozott és a bányakönyvben önálló birtokként bejegyzett B.-t utolagosan összejegyezni. - Lehet ezenkivül - célszerűbb bányamivelés céljából s a bányahatóság beleegyezésével több bányamértéket vagy B.-ket egy nagyobb bányatelekké illetőleg egy nagyobb bányatelekkönyvi birtokrészletté egyesíteni. (összesítés, consolidatio. Bányatörvény 112-115. §). Ha az adományozás alkalmával kijelölt tér ugy van körülvéve már előbb adományozott bányamértékekkel, hogy abba egy rendes bányamérték már bele nem fér; az ily tér határköznek neveztetik. A határköz rendszerint egy már fennálló bányatelekkel kapcsolandó össze. Ha pedig az adományozás fővénytorlatokban, folyammedrekben, külgörgetegekben, torlaszhegyekben vagy régi elhagyott gorcokban található, s e szerint a föld felszinén foganatba vett munkálatok által megközelíthető ásványok nyerésére vonatkozik: akkor a B.-t külmértéknek (l. o.) nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon