Bányatérkép

föladata: a bányatelek területén a fölszínen fekvő minden épületet, utat, árkot, folyót, s a különböző kulturnemeket a helyiség domborulatával és földtani szerkezetével együtt rajzban előtüntetni, továbbá híven felrajzolni a kivágott földalatti üregeket, folyosókat, vágatokat és mindazt, amit bennök látni lehet, úgy, hogy a térkép áttanulmányozása után minden bányajárás nélkül oly pontosan fel lehessen ismerni a bánya viszonyait, mintha az ember a bányát bejárta volna. Péch Antal adott ki 1877. a térképek készítésére mintákat, melyek e föladatoknak tökéletesen megfelelnek. Szerinte minden bánya számára kell készíteni a) fölszinti térképet a terület földtani és domborulati viszonyaival; b) átnézeti térképet kisebb mértékben a bánya összes míveleteiről; c) a folyosók és vágatok hű képét egyes szintenként külön-külön kell előállítani; d) minél több keresztszelvényt kell szerkeszteni; és e) minden egyes erre nézve a kivágott és lefejtett üregeket külön-külön lapon kell bemutatni; és pedig valamennyi térképen különböző szinekkel tüntetvén fel a különböző kőzetnemeket.

Forrás: Pallas Nagylexikon