Banyavirág
(növ.), Ipolyi «Magyar Mythologiája» (252. l). szerint,
Erdélyi Közm. 26. l. hivatkozva a. m. fodormenta, a falu vénasszonyától
használt orvosság; ezzel összefügg Barra elnevezése is, ki a fodormenta mellé
még «vénasszonymenta» nevet is csatol. Balaton mellékén (Tihany) a lapos mentát
nevezik banyafűnek. Ez az elnevezés ellentétben van ennek a növénynek
«Boldogasszony levele v. mentája» elnevezéssel, valamint azzal a népies
kegyelettel is, amelyet a keresztény világban ez iránt a növény iránt
tanusítanak, mert a magyar parasztasszonyok imádságos könyvében a szárított
lapos mentalevelet gyakran látni. Lehet, hogy a vénebb anyókák tiszteletéből
ragadt rá a banyafű név.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|